Amíg viszont az megérkezik, én optimistán dolgozok tovább a terveken, amelyek a tisztánlátás kedvéért a következők:
Ugye tavaly vettünk a Gyerekeknek egy erdőt a Balaton partján, ha elsőre még nem is tudtuk pontosan mit kezdjünk vele, azt rögtön megláttuk, hogy varázslatos hely, és ezt mindenképpen szeretnénk megosztani.
A terület lápos, tőzeges. Olyan érzés sétálni benne, mintha valami óriási élőlény hátán lépdelnénk. Ahhoz, hogy ne sérüljön, jó megoldás lehet sétányok kiépítése ilyen módon:
Forrás: Pinterest (itt gyűjtöm az elképzeléseket)
Ehhez hasonló pallójárdás tanösvényt kialakítottak egyébként Vindornyaszőlősön, a Vindornya-lápon, amelyet néhány éve mentettek meg és állítottak helyre a lecsapolások és tőzegkitermelések pusztítását követően. Ez nagyra becsült lépés volt a részükről:
Jelenleg tehát ezen gondolkozunk, hogyan lehetne a legkörnyezetkímélőbben megoldást találni arra, hogy sétálni lehessen az erdőben, hogyan lehetne mindenki számára elérhető sétányokat kiépíteni a területen.
Vagyis ahogy lépésről-lépésre haladunk előre, megláttuk a küldetésünket a helyzetben: felhívni a figyelmet arra, hogy a Balaton nem pusztán a nyaralásról, a lángosozásról, a horgászatról, vagy akár a borászatról szól. Itt hatalmas természeti értékek vannak, melyeket meg kell mentenünk, és ennek bemutatására remek lehetőség a Balaton parti erdő, vagyis az irányunk továbbra is a megosztás, de egy nagyon óvatos, és a védelmet előtérbe helyező módon.
Végezetül meleg szívvel ajánlom a hamarosan mozikban is látható természetfilmet (a rövidített változatát április 1.-én délután a Duna TV is leadja!) ami nagyon jól megmutatja azt az élővilágot amelyet óvnunk kell, a Balaton és környéke valódi arcát: