Büszkeség

Rövid leszek :)
Büszke vagyok a Gyermekeinkre, büszke vagyok mindenre ami belőlük fakad, amit csinálnak, amit mondanak, amit gondolnak.

Csodálatosak, az Élet Gyermekei, Virágok, amelyek kinyílnak a Világ felé. Ezt a csodát csak locsolni, táplálni, szeretni lehet.

Biztosítás

Akinek Gyermeke van hamar megtanulja, hogy a gyermek amíg kicsi gyakorlatilag "ön-, és közveszélyes". Erre szüleink, nagyszüleink különféle módszereket alkalmaztak, elkerítés, járóka, kikötözés és egyéb korlátozások formájában. Emögött mindenképpen a bizalmatlanság áll, és a Gyermek iránti tisztelet hiánya.

Mi ezt inkább biztonságos terep kialakításával ellensúlyozzuk, a manapság kapható konnektordugók, asztalsarok védők, szekrényzárak mind biztosíthatják a biztonságos életteret.

Tehát az elsődleges szempont a Gyermek biztosítása úgy, hogy ne korlátozzuk. Mert abban a pillanatban ha korlátokat állítunk fel, szabályozzuk, a szabadságától fosztjuk meg a gyermeket, és az egész megóvás ellentétes irányba fordulhat: a Szülő korlátozóvá válik, vagyis ellenséggé.

Támogatni vagyunk a gyermekeinket, nem akadályozni.

Ritkán idézek, de ezt most nem hagyhatom ki, ez az egyik kedvenc idézetem, amelyet már tinilányként kiírtam lemoshatatlan alkoholos filccel a szobám ajtajára hatalmas betűkkel:

"Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása;
Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan."

Kahlil Gibran: A Próféta (részlet)

Az Élet

Mire is gondoltam legutóbb amikor az Élet megtapasztalását említettem?

Hát bizony nem arra, hogy "jókat eszünk-iszunk, úgyis egyszer élünk" - pedig ezt hittem én is egykoron, köszönhetően a vallásmentes szocialista neveltetésnek amit a gyermekkoromban kaptam.

 18 évesen épp egy jégcsappal bohóckodok

Az Élet megtapasztalása alatt ténylegesen az Életet értem, amikor a pillanatot átéljük, amikor érezzük a levegőt beáramlani, megtapasztaljuk annak illatát. Amikor érezzük a bőrünkön az Életet, legyen annak bármilyen formája.

Ez a MOST átélése, megtapasztalása, ez maga az Isten, a Gondoskodás, a Teremtő megtapasztalása. Ha megítéljük a helyzetünket, valójában akkor vizionálunk, illúziót gyártunk, beletesszük az egónkat, és máris elváltunk az isteni valónktól, szeparálódunk.

Legközelebb folytatom a szeparációval...



Társas lények

"Az ember társas lény", megint egy közhely, megvizsgáltam, és vannak emberek akik ilyenkor egy tíz fős társaságra gondolnak akikkel jókat lehet csevegni, étkezni, táncolni.

Ez társaság.

Tehát ebben az esetben helyesen úgy szólna, hogy "az ember társasági lény".

De "az ember társas lény" mást jelent: társas, azaz van társa, van valakije akivel megoszthatja az életét szőröstül-bőröstül, vele kel, vele fekszik, vele eszik, vele iszik, vele gondolkozik, vele örül, vele sír, mellette van amikor csak lehetősége van rá, kapcsolódik hozzá, mint "borsó meg a héja". Egészen pontosan férfi-nő kapcsolatra gondolok, és olyan mély kapcsolatra ami a kezdetek óta elrendeltetett.

Ez a kép teljesen véletlenül készült még Máltán a strandolás előtt

Mert igenis van ilyen, nem csak hiszek ebben, hanem meg is tapasztalom. A nő keresi meg a másik felét, a párját kitartóan, a szíve hajtja az ő Ura felé, és ha jól követi a szívét meg is találja, majd követi, szolgálja, szereti, ápolja, kitart mellette a végsőkig.

Ha pedig nincs Ura, akkor az Élet Gyermekeinek a szolgálatába lép, és nincs szó önálló érvényesülésről, karrierről, magánszámokról. Az egy deformált és antiszociális hozzáállás az élethez, ami csak a pusztuláshoz, a meddőséghez, és a kihaláshoz vezet, az Élet megtapasztalása a lényeg az Életben. A NŐ követi a FÉRFIT, vagyis a FELE-SÉGE, és élvezi, hogy rajta keresztül megtapasztalhatja az ÉLETET.

(Ezt még folytatom, mert külön bejegyzést érdemel az Élet megtapasztalása.)