2015. augusztus 5., szerda

Társas lények

"Az ember társas lény", megint egy közhely, megvizsgáltam, és vannak emberek akik ilyenkor egy tíz fős társaságra gondolnak akikkel jókat lehet csevegni, étkezni, táncolni.



Ez társaság.

Tehát ebben az esetben helyesen úgy szólna, hogy "az ember társasági lény".

De "az ember társas lény" mást jelent: társas, azaz van társa, van valakije akivel megoszthatja az életét szőröstül-bőröstül, vele kel, vele fekszik, vele eszik, vele iszik, vele gondolkozik, vele örül, vele sír, mellette van amikor csak lehetősége van rá, kapcsolódik hozzá, mint "borsó meg a héja". Egészen pontosan férfi-nő kapcsolatra gondolok, és olyan mély kapcsolatra ami a kezdetek óta elrendeltetett.

Ez a kép teljesen véletlenül készült még Máltán a strandolás előtt

Mert igenis van ilyen, nem csak hiszek ebben, hanem meg is tapasztalom. A nő keresi meg a másik felét, a párját kitartóan, a szíve hajtja az ő Ura felé, és ha jól követi a szívét meg is találja, majd követi, szolgálja, szereti, ápolja, kitart mellette a végsőkig.

Ha pedig nincs Ura, akkor az Élet Gyermekeinek a szolgálatába lép, és nincs szó önálló érvényesülésről, karrierről, magánszámokról. Az egy deformált és antiszociális hozzáállás az élethez, ami csak a pusztuláshoz, a meddőséghez, és a kihaláshoz vezet, az Élet megtapasztalása a lényeg az Életben. A NŐ követi a FÉRFIT, vagyis a FELE-SÉGE, és élvezi, hogy rajta keresztül megtapasztalhatja az ÉLETET.

(Ezt még folytatom, mert külön bejegyzést érdemel az Élet megtapasztalása.)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése