2024. szeptember 10., kedd

A portugál tárgyalás

 Előzmény dióhéjban: egy földet szerettünk volna venni még tavaly Flores szigetén, lefoglalóztuk és vártuk az ügyintézést, de fél évig semmi nem történt, mi pedig egyre bizonytalanabb helyzetbe kerültünk, ezért visszakértük a pénzt, amit viszont már nem akartak visszaadni, megkértük tehát az ügyvédünket, hogy menjünk bíróságra érte.

Idén nyáron ez is lezajlott, szépen felöltöztünk, elmentünk a kiírt tárgyalásra, én még portugál szöveggel is készültem. 

A váróban ültünk vagy két óra hosszát, mikor kijött egy nő és közölte, hogy a tárgyalást felfüggesztették, az ügyvédünk majd tájékoztat minket.

 

                                                               A váróban várakozva

Azonnal hívtam az ügyvédet, aki pedig azt közölte, hogy sajnos nem tudtak magyar tolmácsot intézni, és a bíró azt javasolta, hogy peren kívül egyezzünk meg a alperesekkel, vagyis az ingatlanosokkal. Ezen egy kicsit csodálkoztunk, hiszen mi ezt már megtettük volna szívesen tavaly is amikor láttuk, hogy az adás-vételből nem lesz semmi, és akkor elkerülhető lett volna a perköltség.


...itt már az ügyvéddel beszélek épp...

Szóval elég rosszul éltük meg, főleg, hogy az ügyvédnek már rengeteg pénzt kifizettünk, hogy a tárgyalást végigvigye. Ehhez képest se tárgyalás, se adás-vétel nem volt, csak költségek...

Ezek után az ügyvéd megegyezett a alperessel, de egyáltalán nem úgy ahogy mi szerettük volna, sőt a végén még további költségekre hivatkozva levett a pénzünkből további euróezreket, vagyis gyakorlatilag kirabolt minket, az engedélyünk és a kérésünk ellenére.

                                                             
Csalódottan a nem tartott meg tárgyalás után. A képen a szomszédunkkal, aki bevitt minket autóval a bíróságra.

2024. augusztus 22., csütörtök

Új ház - új élet - új döntés

 Májusban átköltöztünk egy másik házba, egy üresbe.

Nagy kihívás volt ez számunkra, mert eddig mindig be volt rendezve amit béreltünk, de itt most tényleg újra kellett gondolnunk hogyan tovább, mert ha itt berendezkedünk, márpedig muszáj, még ha minimálisan is, nehezebb lesz továbbállni.

Tehát döntöttünk, maradunk, és akkor viszont mindent elintéztem, illetve intézek még mindig, mert a magyarországi kilépésünk azóta is folyamatban van, álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen bonyolult lesz.

Mondjuk itt sem volt egyszerű a papírmunka, de valahogy rugalmasabban mentek a dolgok, és mindenhol segítőkészek voltak. Gyakorlatilag a nyaram ezzel telt. Sokat jártunk be a fővárosba, Angra do Heroismoba, itt van néhány kép:

Az önkormányzat épülete Angra do Heroismoban

Noel a rózsaszín templom előtt

Indulás előtt Natasával, várjuk a buszt, ami pont az ajtónkban áll meg 😲
Natasa a főváros kikötőjében

Angra partszakasza
A kék templom


 

2024. április 10., szerda

Az előadás

 Már egy ideje mondogatjuk a Gyerekeknek, hogy tartsanak előadásokat. Most, hogy ismét szabadon tanulhatnak, készüljenek fel egy általuk választott témából, és tartsanak róla egy 20 perces előadást.

Azzal, hogy megtanulnak önként felkészülni már rengeteget tanulnak, utánaolvasnak, jegyzetelnek, és az előadásnál pedig tanulják azt, hogyan kell mások előtt beszélni.

Noénak eleinte egy kis segítség kellett, de a harmadik előadása már neki is önálló volt, sőt, egyenlőre Ő a legjobb az "előadók" közül 😁

Némónak még nehéz, végülis Ő még csak 8 éves lesz a nyáron. Neki azt találtuk ki, hogy olvasson fel hangosan, és minden héten folytatja a történetet. Ugyanis egy nap egyszer van előadás, mindennap más tartja, így bőven van idő felkészülni, és mást is tanulni.

 


 


2024. március 27., szerda

Felhők

A felhők jönnek mennek,

Néha fent, néha lent,

Hol kint, hol bent.


 

 

2024. február 18., vasárnap

Kegyelem

 A szüleim így neveztek el 1975-ben, Anita, vagyis kegyelem, könyörület.

... és valóban néhány éve úgy ébredtem, hogy egy hangot hallottam, a Teremtőét - azt mondta:

"KEGYELEMBEN RÉSZESÜLSZ"

Ez akkor az egész napomat bearanyozta, de igazából nem fogtam fel mi a felelősségem vele.

Azóta tudom. Kegyelmesnek, kegyesnek, kedvesnek lenni. Csak így tudom a Teremtő Kegyelmét továbbadni, megosztani. Ha kedves, ha kegyes vagyok. Ez a dolgom, a küldetésem, ezt kell tennem, nem mást.

 

 
A régi jógaszőnyegemen
 

 
 

2024. február 15., csütörtök

Pentagon és Tárgyalás

Erre a két dologra fókuszálva jöttünk ide a szigetre, Terceirára. 

Egyenlőre egyik sem mozdult meg érdemileg, szóval úgy néz ki itt időzünk még egy jó darabig.

Addig is jól érezzük magunkat, a Gyerekek újra felszabadultan tanulnak, a saját tempójukban, a saját érdeklődésük szerint. Persze egy kicsit igyekszem mutatni az irányt, és részlegesen követjük a magyar oktatási rendszert. Például Némó barátkozik az osztással, a szorzás könnyebben és gyorsan ment neki, amúgy matematikából nagyon jó, köszönhetően a sok stratégiai játéknak és a legónak. Ja, és tényleg, sakkoznak újabban. Rájöttek, hogy milyen jó, mert nem kell hozzá se áram, se internet. 


 

Végre beszereztünk mindenkinek búvárruhát, így már nem akadály az óceán hidegsége, jelenleg 16 fok körül van. A ruhákban viszont jókat tudunk úszni.

 


Egy éve nincs autónk, ilyen még nem volt. Mindig volt valami a fenekünk alatt. Most gyalogolnunk kell, kezdjük ennek is a csodáját átérezni. Szerencsére van házhozszállítás a boltból, így a nagy mennyiségű élelmet nem kell hazacipelnünk, a közelben pedig van egy gyümölcsös, onnan vesszük a helyi gyümölcsöket. Ilyeneket: 




...és két kis élőlény is csatlakozott hozzánk, aminek a Gyerekek különösen örülnek:




Koszoska Kakaska és Kovács Mici