A szüleim így neveztek el 1975-ben, Anita, vagyis kegyelem, könyörület.
... és valóban néhány éve úgy ébredtem, hogy egy hangot hallottam, a Teremtőét - azt mondta:
"KEGYELEMBEN RÉSZESÜLSZ"
Ez akkor az egész napomat bearanyozta, de igazából nem fogtam fel mi a felelősségem vele.
Azóta tudom. Kegyelmesnek, kegyesnek, kedvesnek lenni. Csak így tudom a Teremtő Kegyelmét továbbadni, megosztani. Ha kedves, ha kegyes vagyok. Ez a dolgom, a küldetésem, ezt kell tennem, nem mást.
A régi jógaszőnyegemen
✿✿✿
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése