Hogyan csináljuk 2. rész, avagy a félreértések elkerülése végett

Ez a bejegyzésem a "hogyan csináljuk" spirituális része, csak a tisztánlátás végett:
Már első írásomban kitértem rá, hogy mindketten tanítók vagyunk, spirituális tanítók, és nem kell itt hókuszpókuszokra gondolni, elég csupán arra, hogy a világ megváltása mindkettőnk életcélja.
Itt meg kell azonban említenem, hogy én annak idején beértem volna a magam megváltásával is (Nirvánába távozás volt a cél), de Ő hamar kijózanított:

"- Miért akarsz eltávozni? Dolgunk van még itt, nagyon sok, segítenünk kell, meg kell váltani mindenkit."

Most aztán sokan ilyesféléket gondolhatnak: "hahaha, én már nem akarom megváltani a világot, majd Ő is kigyógyul belőle..."
Azonban itt sokkal többről van szó, saját személyes tapasztalatról és élményről egyaránt, és itt kapcsolódik a "hogyan csináljuk" kérdés ide:

MÉGIS MIT KÉPZELTETEK? SZERENCSÉNK VAN? VAGY CSAK ÜGYESEN SPEKULÁLUNK A LÉTEZÉS INGOVÁNYÁN?

Nem, nem, és nem erről van szó, bármennyire is szeretnétek könnyen emészthető formában ezt lenyelni.


A Válasz pedig a következő: mert én az Uramat követem, Jézus Krisztust, és Jézus Krisztus az Istent követi, így megtapasztalhatom Jézus Krisztus által az Istent. Másképpen nem tudom, nem vagyok képes rá, esetleg rezzenéseket, pillanatokat tudok megragadni, amelyek épp csak arra elegek, hogy a Hitem, és a Reményem életben maradjon. De valóban megtapasztalni, átélni, és átadni magamat Istennek, csakis Jézus Krisztus által lehet.

Tehát arra a kérdésre, hogy hogyan élhetünk mi paradicsomi állapotban, a válasz az, hogy Isteni Gondoskodással.

Végezetül nyugodtan lehet azt gondolni, hogy elszálltam, de az Igazság itt marad, a bőrömön tapasztalt Üdvösség valós, és egyre magasabbra emel.

 

 

Nem mellesleg pedig ilyen és ehhez hasonló csodákban van részünk mostanság.