Ha mi magunk nem kommunikáljuk le a gondolatainkat az ugyanúgy mérgezi a tudatunkat. A ki nem mondott érzéseink pedig a szívünket mérgezi.
Tehát nem megoldás ha csöndben maradunk! Sőt! A kommunikáció az ember legfőbb tudása, ha nem használjuk olyan esetben amikor az érzelmek dúlnak bennünk az megmérgezi a szívet.
Az úgynevezett érzelemmentesség egy más állapot, ha képessé válunk uralkodni érzelmeinken, képessé válunk lecsendesedni is. Ezt nem szabad összekeverni, nem igaz, hogy bölcs dolog csendben lenni, ha az érzelmeink viharosak akár pozitív, vagy akár negatív értelemben, igenis beszélni kell róla, ki kell kommunikálni magunkból. Amíg nem nyugszik meg az elménk, és vele az érzelmeink, nem vagyunk képesek kontrollálni azokat, és amennyiben csendben maradunk csak a sötétséget tápláljuk a szívünkben és a tudatunkban egyaránt.
Vagyis amit szorgosan tanulnunk kell a "bölcs csendhez" az a kontroll, a tudatunk és az elménk felett. Erre tengernyi módszer létezik, nem kívánom részletezni, mindenki megtalálhatja a magáét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése