2017. május 7., vasárnap

Lelkesedünk

Szeretek mindenhova futva menni mai napig, kislányként pedig csakis így közlekedtem. Ilyenkor egy amolyan öröm hat át, egy belső ugra-bugrálás, amit én lelkesedésnek hívok.

Ez a lelkesedésem nem hagyott alább. A hitem pedig ebből a lelkesedésből táplálkozik. Mert minek van értelme, ha nem ennek, lelkesedni. Az életért, egymásért, a gyermekekért, a céljainkért, a jövőért, mindenért ami körbe vesz, eggyé válni mindennel, és lelkesedni érte.


Ahogy a kismadár teszi hajnalban amikor feljön a Nap: örömódázik, lelkesedik.

Ez az ami összetart minket, a lelkesedés, és ez az amit átadhatunk a gyermekeinknek is, nem mást.  Lelkesíteni őket, örülni, és lelkesedni mint egy gyermek, ártatlanul, felhőtlenül, tiszta szívvel.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése