Felkészülés az életre

Hallani sokszor, hogy "a gyereket fel kell készíteni az életre, és erre való az iskola".

Ezt én egyáltalán nem így gondolom. Az életre a gyermek játékkal készül fel. Tapasztaltuk, hogy bármilyen külső esemény hatással van a gyerekekre, és amint tehetik azt utána "kijátszák" magukból, vagyis  játék formájában dolgozzák fel, így tanulva az életet, mint ahogy a kölyök oroszlán a vadászatot a testvéreivel játékosan sajátítja el. A mi gyerekeinknek lehetőségük van sokat játszani, mert nem járnak iskolába!

Egy újabb érv az otthontanulás mellett... és ez is:

Te mennyi időt töltesz a Gyermekeddel?
Mi mindennap a nap 24 órájában együtt vagyunk, kivétel amikor Budapesten a Nagymamánál van a két nagyobb. A Gyerekek számára mindig elérhetőek vagyunk, így, ha kérdésük van, bánatuk, vagy örömük, számíthatnak ránk. A Gyerekeket folyamatosan módunkban áll megfigyelni, kontrollálni, ha úgy látjuk segítséget nyújtani nekik, megbeszéljük a felmerült problémákat. Ki az aki nem így szeretné nevelni a Gyermekét?

és még:

Sokszor említik még a közösség hiányát, és a szocializációt az otthonoktatással kapcsolatosan:
Kérdés, ezt kizárólag a saját korcsoportjában képes gyakorolni a gyermek?
Szerintem egyáltalán nem, idősebb és fiatalabb emberrel, családtaggal, szomszéddal, bárkivel lehet szocializálódni, ráadásul trauma nélkül (köztudott a gyerekek kegyetlenkedése: kiközösítés, csúfolódás, kinevetés - ezeket mi nem tartjuk etikus viselkedésnek, és a gyerekeinknek is így tanítjuk). De a természetben számos példa van a szocializációra: nézzünk meg egy kutyát, vagy akár macskát aki együtt él az emberrel. Tehát nem kizárólagosan lehet szocializálódni.

A másik:
Mi nem rohanunk előre a Gyerekek nevelésével, nincsenek elvárásaink feléjük, nem akarjuk, hogy gyorsan felnőjenek, sőt talán mégis van egy elvárásunk: legyenek minél tovább gyerekek, és ezt szeretnénk megőrizni amíg lehet. Ezért ragaszkodunk az amerikai iskolához, mert itt kellő szabadságot biztosítanak ehhez.

(Ezeket egyébként a bíróságon is említeni fogom.)

A képeket az 5 éves Noé csinálta a táblájával :)

Felkészülés, tanácsok, útmutató

Tehát mint írtam segíteni szeretnék hasonló helyzetbe kerülő családoknak, ezért írom le felkészülésemet, és tapasztalataimat nyilvánosan.

A magyar gyámhatóság mögött is emberek állnak, vagyis hol erőszakosabbak, hol megértőbbek, hol pedig sajnálatosan a hatalommal való visszaélést súrolják. De igazából, ha követjük a jogszabályokat, és együttműködést tanúsítunk én hiszek abban, hogy mindenkivel meg lehet találni a hangot, egyáltalán nem szégyen megkérdezni hogyan tovább ha elakadtunk, akár a gyámhatóságtól is.

A Határozatokban a legfontosabb rész a végzést követő esélyek leírása, vagyis, hogy mire van lehetőségünk: fellebbezni, keresetlevelet benyújtani... Ezt nagyon pontosan kell értelmezni, és követni minden lépését.

Bár természetes személy esetében elnézőbbek a bíróságok, mint jogi személyek esetében, igyekezzünk minden papírt helyesen leadni.

Szóval a Határozatok igazából segítenek megírni a Fellebbezést is és a Keresetlevelet is, csak követni kell szóról-szóra a leírt utasításokat, és betartani a lépéseket.

Mint felperes, jogi képviselő nélkül, természetes személyként megyek a bíróságra. Jóhiszeműen, őszintén, nyitott szívvel. Az igazságot szeretném én is éppúgy kideríteni, mint a bíró, akinek ez a dolga. Az, hogy kinek van igaza nem számít.

Ismét tárgyalásra készülve - részletek

Már csak azért is megírom ezt és az elkövetkező bejegyzéseket, hogy ne maradjanak más családok elnyomva, a háttérbe szorítva, mindenféle segítség, és információ nélkül.

Tehát az egy dolog, hogy Koreába készültünk, és emiatt üldözni kezdett a gyámhatóság minket - mivel támogatókat kerestünk a missziónkhoz emailt írtunk többek között a dél-koreai nagykövetségnek is, Ők pedig úgy gondolták: ezek nem normálisak ha odaírták a levél címének, hogy "Szeressétek Észak-Koreát!", ezért feljelentettek minket a magyar gyámhatóságnál, visszaélve az információval amit jóhiszeműen kiszolgáltattunk (nevünket, és lakcímünket) - emiatt tavasszal volt egy tárgyalás, ez rendben lezajlott, az eljárást megszűntették.

De ha már így a gyámhatóság figyelme elé kerültünk, oké normálisak vagyunk, nem veszélyeztetjük a gyerekeinket, de biztosan van azért itt más "bibi", ezért odáig fajult a gyámhatóság, hogy az Államtitkártól személyesen kérték ki a véleményét, hogy mégis mit kezdjenek a gyerekek amerikai iskolájával?

Erre azt a választ kapták, hogy ez az iskola nem regisztrált Magyarországon - amerikai, nemzetközi, akkreditált iskoláról beszélünk - ezért nem elfogadható, csak akkor ha a jogviszonyt már külföldön megkezdték a gyerekek.

Hát mi pont külföldön éltünk, azért lettek ide beíratva, mert a magyarországi iskolával nem tudtunk a vizsgázással kapcsolatosan megegyezni. Tehát mivel Ők is beleírták a Határozatba, hogy "Elviekben az a lehetőség sem zárható ki, hogy ​ a tanuló egy külföldi iskola magántanulója legyen, miközben Magyarországon él,​ de ez csak abban az esetben lehetséges, ha a külföldi iskola Magyarország területén működik, vagy ​a tanuló külföldi tartózkodása során már korábban létrejött külföldi tanulói jogviszonyát hazatérését követően is meg akarja tartani​" - ezért erre alapozva fellebbeztem a Határozatukat. Na akkor ott volt egy jó pár hónap fennakadás, irat tologatás, mert közben jött a nyár, mi pedig hol itt voltunk hol ott, arra hivatkozva pedig remekül el lehetett húzni a dolgot, hogy "elköltöztünk" ezért nem illetékes ez és ez a Hivatal.

Majd augusztusban épp a Gyerekek erdeje mellett eladósorba került egy ház, amit megvettünk, örömmel bejelentkeztünk, én gyakorlatilag a kicsomagolás közepette üzentem, írtam, igazoltam minden illetékes Hivatalnak (megint csak jóhiszeműen), hogy itt vagyunk, a Gyerekek tan-, és óvodakötelezettségüket teljesítik.

Mégis ismét úgy csaptak le ránk mint valami elvetemült bűnözőkre, a gyámhatóság gyakorlatilag újra ugyanazt a Határozatot (még a fent említett idézet is újra benne volt) kiállította, ismét köteleztek minket a magyarországi iskolába való beíratásra, én pedig mivel ők is beleírták a lehetőségünket ismét fellebbeztem.

A fellebbezésemet elutasították, egy kicsit úgy éreztem át sem nézték, nem vették figyelembe a kérésemet, mint például előzményeket vegyék figyelembe, vagy azt, hogy egyéni elbírálást kértem tekintettel arra, hogy a tavasszal leadott fellebbezésre sem kaptam döntő határozatot még.

Egyszóval itt gyorsan letudták: magyar iskolába a gyereket, odavaló.

Mindezért keresetlevelet nyújtottam be a bíróság felé, erre kaptuk meg az idézést január 9.-re. Én felperes, Apuci tanú, Nagymama tanú lesz, az alperes a Veszprém Megyei Kormányhivatal. Hát itt tartunk.

Meghitt karácsonyt kívánunk!

Mai nappal megkaptam az idézést a bíróságtól, a tárgyalás 2019 január 9.-én lesz megtartva Veszprémben, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon:

8200, Veszprém, Völgyhíd tér 2. (35.sz. tárgyalóterem) reggel 8.30

Szeretettel várunk mindenkit!

Csak a Gyerekek/Ártatlanok számítanak, minden más lényegtelen

Novemberi csend után - mivel többen érdeklődtek mi van velünk, illetve egy otthontanító Anyuka (Eszter) még bejegyzést is írt a blogjában rólunk, hát itt vagyok, itt vagyunk.

Hogy jól-e? Hát persze :) Mint mindig.

Amikor az Azori-szigeteken Rob úgy döntött haza kell jönnünk, mert segítenünk kell, nem élhetünk paradicsomi állapotban amikor a világ ledarálja magát - nagyon nehezen, de igazat adtam neki, ennek a döntésnek azóta is isszuk a levét (sorozatos érdektelenség, a segítség nélküliség, együttérzés hiánya)... DE a lelkiismeretünk tiszta, és ez számít. Nem számít ki mit mond, mit pletykálnak, mit képzelődnek, mit gondolnak. A tények tények. Az igazság igazság. Ezt nem lehet meghamisítani képzelgésekkel, legendákkal, mende-mondákkal.

A tapasztalatunk az, hogy a kommunikációs csatornák mintha szakadoznának, éppen ezért úgy döntöttünk, hogy személyes találkozóra van szükség, és folyamatban van a szervezése annak, hogy ismét személyesen taníthassunk, én jógát, Rob zent, és gnosztikus kereszténységet.

Jövő évtől a Balaton északi partján, Balaton-felvidéken megkezdjük az előadásokat, robogunk előre, nem törődve az akadályokkal, sőt inkább kihívásként éljük meg azokat :)

Tehát hamarosan élőben jelentkezünk.

Utóirat: A gyerekek iskolájával kapcsolatban is megyünk tovább, készülünk a bírósági tárgyalásra, habár a jogvédelem keretében álló halasztó hatály elrendelését is elutasították, de a Határozatokban a Hivatal is említi: "Elviekben az a lehetőség sem zárható ki, hogy ​ a tanuló egy külföldi iskola magántanulója legyen, miközben Magyarországon él,​ de ez csak abban az esetben lehetséges, ha a külföldi iskola Magyarország területén működik, vagy ​a tanuló külföldi tartózkodása során már korábban létrejött külföldi tanulói jogviszonyát hazatérését követően is meg akarja tartani​".
Ezért a jogainkkal és a lehetőségeinkkel szeretnénk élni, azonban nem vagyunk felelőtlen idióták - Noel és Natasa november elején be lett íratva a helyi általános iskolába magántanulóként. Tehát az Anyuka (Eszter) aggodalma alaptalan :)

Mert semmi nem számít, csak az ártatlanság, mert csak a Gyerekek/Ártatlanok számítanak, minden más lényegtelen :)

Kézműves foglalkozáson a helyi könyvtárban

A panda malackák: Bubu és Lulu

Télapó ünnepségen :)

Köszönjük szépen!

Magyarország az lelkiismereti kérdés
- nem vallási, nem politikai, nem nemzeti, nem faji, nem vagyoni, nem törvénykezési, nem hatalmi kérdés - aki nem lelkiismereti alapon közelít, az nincs magánál - az nem ember - köszönjük szépen Hamvas Béla -

Krisztus (Illa) és a Menyasszony (Anita)

Végül...

LELKIISMERET VAGYIS GNÓZIS

Végül a kérdésünkre megtaláltuk a választ, vagyis megtaláltuk a választ arra a kérdésre, hogy ki véd meg minket a hatósággal, illetve most már Magyarországgal szemben. A lelkiismeret véd meg minket. Mert nem alapozhatunk másra, csakis kizárólag az ember lelkiismeretére, vagyis arra, hogy aki felfogja azt amiről beszélünk, abban végül megszólal a lelkiismeret és abbahagyja a pusztítást.

Dél-Korea feljelentett minket még 2017-ben, veszélyesnek, elme zavarodottnak bélyegzett akkor, amikor Korea egységéről, Észak-Korea szeretetéről, egységes emberiségről, egységes hadseregről, globális békéről, globális barátságról és felelősségvállalásról, a világ megmentéséről tanítottuk többek között őket is és más országokat is már 2015 óta - mint Krisztus és a Menyasszony.

Magyarország hitelt adott a dél-koreai feljelentésnek, és azóta is zaklatnak minket, fenyegetnek minket, vádolnak minket. Magyarország elvesztette önmagát, Magyarország elvesztette morális alapját, Magyarország erőszakszervezet, és mint ilyen, meg kell, hogy szűnjön.

Mások életébe való jogtalan beavatkozás, hatósági jogkörrel való folyamatos visszaélés, fenyegetés, zaklatás, vádaskodás, tárgyalás, megbélyegzés, eljárás a hátunk mögött, a tények figyelmen kívül hagyása. Így foglalható össze a magyar hatóság tevékenysége az elmúlt két évben velünk kapcsolatosan.

Mi felette állunk annak az őrületnek, amit ma úgy neveznek, hogy Magyarország. Mi felette állunk a vallásnak, a politikának, a nemzetnek, a meggazdagodásnak, a közmédiának.

Mi tisztán az evangéliumi egzisztenciából létezünk, a mi alapunk tisztán szellemi alap, az élet maga. Nem vallás, nem politika, nem nemzet, nem vagyonszerzés, nem meghunyászkodás, nem hírnév, nem kollektív elaljasodás, nem kollektív lezüllés, vagyis nem Magyarország - csak az, ami normális, csak az, ami tisztán az evangéliumi ember, nyíltnak lenni, gyermeknek lenni - csak az, ami élő örök fény, csak az, ami az emberiség, az állatok és Föld bolygó megmentése.

Amit Magyarországnak neveznek 1000 év óta az nem más, mint kollektív elaljasodás, a vallás, a politika, a nemzet, a vagyon, a törvény, a hatalom nevében. Koppány és családja épp oly ártatlan volt mint mi, semmi rosszat nem tettek, mégis brutálisan megölték őket és évszázadokon keresztül üldözték és gyilkolták meg azokat, akik ragaszkodtak ahhoz, ami bennük él, ami bennük fény, pogánynak bélyegezték mindazokat akik ragaszkodtak szellemi örökségükhöz, vagyis önmagukhoz.

Ennek az 1000 éves sötétségnek, hazugságnak és népirtásnak amit műveltek a vallás, a politika, a nemzet, a vagyon, a törvény, a hatalom nevében, annak semmi köze sincs a fényhez, annak semmi köze sincs az élethez, és ennek az 1000 éves sötétségnek semmi más nem vethet véget, mint Koppány rehabilitálása - vagyis a lelkiismeret, a szellemi alap helyreállítása.

Email-lel kezdődött a feljelentés és email-lel végződik. Korea feljelentett minket Magyarországnak, mi pedig feljelentjük Magyarországot önmagának, vagyis feljelentjük Magyarországot a saját lelkiismeretének. Mert embernek lenni lelkiismereti kérdés, szellemi alap, vagyis élő örök fény, nem pedig vallás, politika, nemzet, vagyon, törvény, hatalom, ahogy ezt 1000 éve tűzzel vassal sulykolják. Magyarország elvesztette önmagát, vagyis elvesztette lelkiismeretét - a vallás, a politika, a nemzet, a vagyon, a törvény, a hatalom őrületébe süllyedt.

Ezért mi lelkiismereti alapon feljelentjük Magyarországot önmagának, a Veszprém Megyei Gyámhatóságon, mert 1020 évvel ezelőtt, 998-ban a törvényes magyar vezetőt, Koppányt és családját brutálisan meggyilkolták Veszprém Megyében és ezt a brutális gyilkosságot szentesítették - Alaptörvénybe foglalták és mint Magyar Jogállamiságra hivatkoznak rá a mai napig. Természetesen ez elfogadhatatlan, a Magyar Jogállamiság nem alapulhat a törvényes magyar vezető, Koppány és családjának a meggyilkolásán.

Személyes tapasztalatunk az, hogy a magyar közalkalmazottak félnek, nem mernek nyíltak lenni, nem merik felvállalni önmagukat, meg vannak félemlítve - a félelem és a tekintélyelvűség az uralkodó légkör Magyarországon - nem pedig az őszinteség. Fontos látni, a félelem és a tekintélyelvűség nem új keletű dolog, Koppány meggyilkolása óta, vagyis 1000 éve ez az uralkodó légkör az országban. Természetesen nincs másnak értelme, csak az őszinteségnek, csak az igazságnak, vagyis csak Koppány rehabilitálásának. Az 1000 éves hazugságnak, a félelemnek és a tekintélyelvűségnek el kell tűnnie végre, és helyette az őszinteségnek, az egyéni felelősségvállalásnak kell megjelennie újra - vagyis Koppányt rehabilitálni kell.

Nyíltnak lenni, őszintének lenni, gyermeknek lenni, igaznak lenni - megmenteni az emberiséget, az állatokat és a Föld bolygót. Ennek van értelme, a szellemi alap helyreállításának van értelme, a lelkiismeretnek van értelme. Mindenkinek a saját lelkiismeretére bízzuk magunkat és Magyarországot, mindenki döntsön a saját lelkiismerete szerint. Köszönjük szépen.

Hegedűs Róbert és Éri Anita

... és még

KÉNYSZERES BIZONYÍTÁS: NEKÜNK NINCS ÉS NEM IS LEHET IGAZUNK

A dél-koreai Nagykövetséggel, a 13. kerületi és a tapolcai Gyámhatósággal kapcsolatban az az érzésünk van, hogy mindenáron be akarják bizonyítani rólunk a törvény nevében, hogy mi veszélyesek, mentálisan zavartak, illetve törvényszegők vagyunk.

Érdekes módon, ilyenfajta kényszeres bizonyítási vágyat sem a fonyódi, sem az esztergomi Gyámhatóságnál nem tapasztaltuk, viszont Tapolca valamilyen oknál fogva be akarja bizonyítani rólunk, hogy velünk gond van, és ezért gyámság alá, illetve védelem alá akarja helyezni a Gyermekeinket.

Sok helyen és sokáig éltünk külföldön, de soha senki nem támadott minket, soha senki nem fenyegetett minket. Viszont Magyarországon fenyegetnek minket, pénzbüntetéssel, rendőrséggel, védelembe vételi eljárással. Ez azért mindent elmond a magyar viszonyokról és az emberekről.

A dél koreaiak és gyámügyesek nem szeretetteljes légkört, hanem fenyegető légkört teremtettek a törvény nevében, ezért azon gondolkozunk, hogy elhagyjuk Magyarországot és külföldre visszaköltözünk.

Értsék meg, nincs mit bebizonyítani rólunk. A tapolcai gyámügy kényszeres bizonyítási vágytól szenved, nevezetesen be akarja bizonyítani rólunk, hogy velünk gond van, törvényszegők, felelőtlenek vagyunk és amit írunk és képviselünk az lényegtelen, az mellett simán bárki elsétálhat, ahogy ők el is sétáltak.

Értsék meg, ez nem rólunk szól. Ha itt valaki mentálisan zavart, akkor az a tapolcai gyámügy, aki kényszeres bizonyítási vágyban szenved. Tapolca mindenáron be akarja bizonyítani a törvény nevében, hogy nekünk nincs igazunk. Túlértékeli önmagát és a hatáskörét, előre le akarja játszani az egész eljárást, előre dolgozik, semmibe vesz minket.

Vagy azt tesszük amit Tapolca mond, vagy Tapolca erőszakkal keresztülviszi az akaratát rajtunk. Már Tapolcán is kérdeztük, és most is kérdezzük, ki véd meg minket, ki védi meg a családunkat és a négy gyermekünket a tapolcai gyámügy kényszeres bizonyítási vágyától? Ki véd meg minket attól, hogy Tapolca egyoldalúan elítéljen minket és fenyegessen minket? Ki véd meg minket attól, hogy Tapolca semmibe veszi a tényeket, semmibe vesz minket és előre le akarja játszani az eljárást mint valamiféle koncepciós pert?

Tapolca semmibe vesz minket. Tapolca semmi mást nem akar, csak mindenáron be akarja bizonyítani rólunk a törvény nevében, hogy nekünk nincs igazunk, hogy nekünk nem lehet igazunk. Tapolca egyet akar, hatalmat gyakorolni a törvény nevében felettünk, és példát statuálni velünk.

Ezúton üzenjük Tapolcának, hogy nincs igazuk. Legyenek növényevők, természet- és állatvédők, pénzt ne fogadjanak el a munkájukért - ahogy mi is ingyen tanítunk és adományból élünk - védjék a tiszta levegőt, a dohányzást és az égetést tiltsák, védjék a tiszta tudatot, az alkoholt és a drogot üldözzék, a gyermekeket pedig ne kényszerítsék, hanem játszanak velük együtt amennyit csak lehet. Tanuljanak a gyermekektől. Mert nem velünk van a gond, ahogy Tapolca állítja, hanem azokkal van a gond akik nem úgy élnek és gondolkoznak ahogy mi. Mert nem velünk van a gond, hanem azokkal akik nem az emberiséget, az állatokat és a Föld bolygót akarják megmenteni.

A magyar Gyámhatóság a rákosi korszak mentalitását és légkörét hozza még 2018-ban is, lásd A Tanú című film nyomán:

És egyet jegyezzenek jól meg: ellenség van éppen elég, nem a becsületes embereket kell macerálni. Maguknak épp Anita és Róbert békés családi életét kellett feldúlniuk? Elment a józan eszük maguknak?

...De hát a feljelentés...

Mi az, hogy feljelentés? És ha magát valaki feljelenti, hogy kábítószert csempészett vagy kirabolt egy bankot? Tíz feljelentés közül kilenc marhaság.

...Jelentem, nem értem. Ez egy komoly névtelen feljelentés volt, géppel írva, a koreai nagykövetségtől...

- sokáig külföldön éltünk, nem számít - két gyermekünk is külföldön született, nem számít - a gyermekeink külföldön jártak óvodába, nem számít - a gyermekeinket külföldön írattuk be iskolába, nem számít - a gyermekeinknek a külföldi iskolával érvényes jogviszonyuk van, nem számít - a gyermekek érettségi bizonyítványt fognak szerezni, nem számít - a gyermekek vegetáriánusok, nem számít - szeretnénk Magyarországon letelepedni, nem számít - szeretnénk Balaton Spirit-et létrehozni, nem számít - szeretnénk a gyermekek erdejét, ami a Balaton partján fekszik a köz javára megnyitni, nem számít - fellebbeztünk, nem számít - meg akarjuk menteni az emberiséget, az állatokat és a Föld bolygót, nem számít - angol nyelven tanítunk a János Jelenések Könyve szerint, nem számít - Róbert a Krisztus, Anita a Menyasszony, nem számít - titokban akarunk maradni, nem számít - közöltük, hogy kik vagyunk és mit csinálunk, nem számít - egy valami számít, az, hogy a Gyámhatóságnak legyen igaza mindenek felett - ez Magyarország -

Természetesen ezt is kapja emailben a Hatóság, nem a levegőbe beszélünk, ha már egy email miatt volt minden...

Meglátásunk

Mivel teljesen feldúlták az utóbbi események az életünket továbbra is árad belőlünk a szó: 

MEGLÁTÁS

Arra a megállapításra jutottunk, hogy funkcionális analfabétákkal állunk szemben, vagyis olyan emberekkel, akik nem tudják értelmezni azt amit leírunk, illetve félreértelmezik az írásainkat - kezdve a Dél-Koreai Nagykövetséggel a Magyar Gyámhatóságig bezárólag.

A Gyámhatóság figyelmen kívül hagyja a tényeket, egyoldalúan értelmez bennünket, nem vesz figyelembe semmit abból amit írunk vagy mondunk nekik. A Gyámhatóságot semmi más nem érdekli, csak az, hogy erővel keresztülvigye a saját akaratát, figyelmen kívül hagy mindent amit mondunk és írunk nekik, figyelmen kívül hagyja a tényeket.

A tények makacs dolgok - Róbert a Krisztus, Anita pedig a Menyasszony - a János Jelenések Könyve szerint és 2015 eleje óta titokban tanítanak a felhőben, amit egyedül a dél-koreaiak nem tartottak tiszteletben, minden más ország viszont igen - A dél-koreaiak felfedték a titkos tanítást, felfedték a Krisztus és a Menyasszony személyét és hatósági eljárást indítottak ellenük - miközben szintén a dél-koreaiak a 20. században meghamisították a kereszténységet és dél-koreai Krisztust állítottak a világnak. Mert ahogy Kína meghamisította a Buddhizmust és a Dalai Láma vonalát, úgy hamisította meg Dél-Korea a kereszténységet és a Krisztusi vonalat - Mind Dél-Korea, mind Magyarország leírta magát a történelemben, az emberiség szégyenpadjára ülhetnek kéz a kézben Kínával, a dél-koreai hamis Krisztussal, Sun Myung Moon-nal valamint a kínai hamis Panchen Lámával egyetemben.

Tisztán közöltük, hogy kik vagyunk és mit csinálunk - Róbert a Krisztus, Anita a Menyasszony - a János Jelenések könyve szerint tanítunk titokban, angol nyelven a felhőben, aminek része Korea is. Biztosak vagyunk benne, hogy szinte semmit nem fognak fel abból amit írunk és tanítunk, biztosak vagyunk benne, hogy semmit nem fognak fel belőlünk - az életünkből, a gyerekeinkből, mint ahogy azt sem fogják fel, hogy mi az emberi létezés célja és értelme.

Nem, nem velünk van a gond - ahogy Dél Korea és Magyarország állítja - mi tesszük a dolgunkat, tanítjuk azt ami a normális - tanítjuk az emberiség, az állatok és a Föld bolygó megmentését. Lehet minket követni és segíteni, lehet minket üldözni és szidni, viszont egy dolgot nem lehet: letagadni - Apokalipszis van, az emberiség őrületszerűen megzavarodott, és elpusztít mindent ami él és mozog, elpusztítja önmagát, az állatokat és a Föld bolygót.

Arra a meglátásra jutottunk, hogy nem az a legnagyobb probléma, hogy nem tudnak értelmezni minket - hozzátesszük, hogy mi soha nem is kértük senkitől sem, hogy értelmezzen minket, ahogy a koreaiak tették - hanem az a legnagyobb probléma, hogy olyan dolgokat vetítenek ránk, most már a magyarok is, olyan félreértelmezést és előítéletet táplálnak felénk, aminek semmi alapja.

Veszélyesnek, mentálisan zavartnak, törvényszegőnek és felelőtlennek bélyegeznek minket - azt keresik, hogy hol hibázunk, mibe köthetnek bele - csak azért, mert nem veszünk részt az emberiség kollektív elaljasodásában, amely elpusztít minden életet - a vallás, a politika, a gazdaság, a civilizáció nevében. Nem, nem velünk van a gond, mi a világ megmentésére tettük fel az életünket - azokkal van a gond, akik nem úgy gondolkoznak mint mi, azokkal van a gond, akik elpusztítják az életet.

Összegzésképpen tehát azt látjuk olyan funkcionális analfabétákkal állunk szemben akik nem értik amit kommunikálunk feléjük és csak saját félelmeiket és előítéleteiket vetítik ki ránk, ezért ezúton kérjük őket, hogy az angol nyelven elérhető krisztusi facebook tanításokat kezdjék el értelmezni. Mert ha itt valaki mentálisan zavart, azok nem mi vagyunk, hanem a szuicid Széchenyi István és József Attila, mert ha itt mentálisan valaki zavart, azok nem mi vagyunk, hanem az alkoholizáló, húszabáló, politizáló, bigott, és felelőtlen magyar társadalom.

Tisztában vagyunk azzal, hogy amit leírunk, az a koreaiaknak, vagy a gyámügyeseknek olyan mint a falra hányt borsó és süket fülekre talál, képtelenek kimozdulni saját görcsös helyzetükből, DE nem nekik írjuk, hanem az eljövendő nemzedéknek, a gyermekeinknek, akik már tisztában lesznek azzal, hogy az élet egyedüli célja az élet maga, a felelősség, az emberiség, az állatok és a Föld bolygó megmentése.

Végül Hamvas Béla nyomán: Az ember tönkremenésében és korrupciójában nem tudatosítja, hogy mi történik vele, sőt, tiltakozik ha életélvezetében világossággal háborgatják - ez történt a dél-koreaiakkal is, amikor a magyar Gyámhatóságon feljelentettek minket.

Éri Anita és Hegedűs Róbert

A megoldás: az ember eredete és az ember küldetése

Kiegészítés és megoldás édesapa észrevételéhez - Mi az ember és mi az ember feladata?

Kedves Veszprém megyei kollégák, pedagógusok,

mondókámat összefoglalva - a magyar oktatási rendszer és a magyar pedagógus ott követi el a hibát, hogy nincs tisztában a valódi értékkel és céllal - vagyis nem tudja mit jelent embernek lenni - és ezáltal nem tudja mi az ember feladata.

A magyar pedagógus elvesztette emberi önmagát és ezáltal a lényegtelen és üres dolgokba süllyed - elveszik a politikában, a vallásban, a tudományban, a hírekben, a nemzetben, a munkában, az alaptantervben - elveszik a gyermek fegyelmezésében, a számonkérésben. A magyar pedagógus lefokozott állapotba került, elvesztette az ember eredetét és az ember küldetését.

Mert tegye fel magának minden pedagógus a kérdést, ahogy én is feltettem, mit jelent embernek lenni? Mi az ember feladata?

Mondókámat rövidre fogom,

- embernek lenni felelősséget jelent - példamutatást jelent -

- az ember feladata megmenteni a világot - megmenteni az emberiséget, az állatokat és a Föld bolygót.

A magyar pedagógus célja nem lehet más - mint az ember és az ember küldetése.

A magyar pedagógus célja nem lehet más - mint a felelősség - a világ megmentése.

Kedves pedagógusok, az egész oktatási rendszernek az alfája és az omegája,

- az, hogy mi az ember - ez az alfa -

- és, hogy mi az ember feladata - ez az omega -

A magyar pedagógus célja nem lehet más - mint az alfa és az omega. Miért?

Mert az embernek eredete van és küldetéstudata - és pont ez az ami minket emberré tesz. És pont az ember eredetét és az ember küldetését nem érti sem a magyar pedagógus, sem pedig a magyar oktatási rendszer. Mert mi az oktatási rendszer feladata?

- Hogy helyreállítsa az ember eredetét - Hogy helyreállítsa az ember küldetését -

A magyar pedagógus és a magyar oktatási rendszer lefokozott állapotban van, sötétségben van, mert nem ismeri az ember eredettudatát és az ember küldetéstudatát.

Eredet és küldetés, fény és megmentés, alfa és omega - ez az ember.

Köszönöm szépen, Hegedűs Róbert, Zen tanító, négy gyermek édesapja.

Összefoglalás - Kérdés: mi a magyar oktatási rendszer célja?

Fáradok, néha csüggedek, lefogytam, végre van otthonunk 8 éves vándorlásunk után, de a Gyámügy levele előbb ideért mint ahogy mi átvettük a házat - ez azt hiszem mindent elmond az üldöztetésünkről, ami már Noé óvodakötelezettségére is kiterjed...

Mégis az alapunk tisztán szellemi, az egzisztenciánk evangéliumi, és ezt összefoglalva olvasható itt Apuci Észrevétele a Gyámügyi és az Oktatási Hatóságok felé:

Édesapa észrevétele.

Kedves Veszprém megyei kollégák, pedagógusok,

20 év felsőoktatásban eltöltött tanítás és tapasztalat után a következő észrevételt teszem - itt egy óriási félreértéssel állunk szembe. Nem azért nem írattuk be a gyermekeket a magyar oktatási rendszerbe mert nem akarjuk a gyermekeket oktatni - ahogy ezt hamisan előadják - hanem azért nem írattuk be őket, mert a magyar oktatási rendszer nem felel meg a mi szülői elvárásainknak.

A pedagógusok és az iskola nem felelnek meg az elvárásainknak. Amíg a gyerekek cigarettáznak és drogoznak az iskola előtt, amíg a gyerekek gyilkolós videojátékkal játszanak és pornó filmet néznek, amíg a gyerekek csúfolják egymást, amíg a pedagógusok húst esznek, alkoholt isznak, dohányoznak, naplóval nyilvános kivégzést és megfélemlítést tartanak az osztályban, amíg Hamvas Bélát és Kiss Dénest nem tanítanak, amíg a pedagógusok nem az emberiség, az állatok és a Föld bolygó megmentésére teszik a hangsúlyt, amíg a pedagógusok nem élnek és nem mutatnak példaértékű életet, amíg nem az önálló gondolkodás és az egyéni felelősségvállalás van a középpontban, amíg nincs demokratikus oktatási rendszer, addig nincs morális és élő alapja azt állítani senkinek sem, hogy a magyar iskolarendszer vagy a magyar pedagógus jó és a szülő nyugodtan rábízhatja a gyermekét a magyar iskolarendszerre.

Jelen pillanatban, a magyar oktatási rendszer megerőszakolja a gyermekeket, akik semmi mást nem akarnak, csak túlélni az oktatást vagy megfelelni az elvárásoknak. Minden pedagógus vegye tudomásul, nem az iskola az alapja a tanulásnak, hanem a család. És nem a pedagógus az alapja a gyermek fejlődésének, hanem a szülő. A szülő pedig nem más, mint a példamutatás - egyéni felelősség a világ megmentése érdekében. És innentől kezdve ez az egész amit itt előadnak az semmi másról nem szól, mint arról, hogy a primitív és elavult magyar oktatási rendszert kőbe akarják vésni, mindenáron, tűzzel vassal büntetni mindenkit, aki önálló gondolkodásra képes.

Kérem vegyék tudomásul, a magyar oktatási rendszer és a magyar pedagógus nem felelnek meg a mi szülői elvárásainknak, mert szellemében és légkörében elmaradottak, mert nem a szülőre, a családra és a gyermekre teszik a hangsúlyt - hanem a követelményre, a tananyagra, a pedagógusra. Nem azt nézik és keresik, hogy mit tud a gyermek, hanem azt nézik és keresik, hogy mit nem tud. Egy olyan rendszeren préselik keresztül a gyermekeket, amely végül minden önálló gondolkodást, őszinteséget és elevenséget kiöl a gyermekekből, amely minden gyermeki ártatlanságot felszámol.

Kedves kollégák, ez úton tudatom önökkel, hogy szellemükben elmaradottak, hogy ha nem vegetáriánusok, ha nem Hamvas Bélán és Kiss Dénesen szocializálódnak, ha nem környezet és állatvédők, ha nem anti-alkoholisták, ha nem dohányzás ellenesek, ha nem a demokratikus oktatási rendszert követik, ha nem az emberiség, állatok és a Föld bolygó megmentésére teszik a hangsúlyt, akkor nem felelnek meg a kor elvárásainak, és akkor csak traumatizálják  a gyermekeket, és így mint szülő, ez esetben nem bízom a gyermekeket önökre. Kérem szépen, önök itt elavultak, a valóságról lecsúszott állapotban élnek. Már rég Hamvas Béla a legnagyobb magyar és nem a szuicid Széchenyi István , már rég Kiss Dénes a legnagyobb magyar költő és nem a szuicid József Attila. Miért? Mert Hamvas Béla összefoglalta az emberiség tudását, Kiss Dénes pedig a összefoglalta az emberiség nyelvét.

Felteszem a kérdést, képes e a magyar pedagógus az önálló gondolkodásra akkor, amikor arra is képtelen, hogy felismerje a valódi értékeket, felismerje például azt, hogy ki a legnagyobb magyar? Mert kérem szépen, már rég az emberiség egysége a valóság, már rég a demokratikus oktatási rendszer az út, amit A. S. Neill skót pedagógus vezetett be, már rég az egyéni felelősségvállalás az igazság, már rég az önálló gondolkodás az élet, már rég az emberiség, az állatok és a Föld bolygó megmentése az egyedüli cél.

Kedves kollégák, végezetül álljon itt Szent-Györgyi Albert tanévnyitó beszédéből részlet, amely ma még aktuálisabb mint 1930-ban volt, illetve mindenki tegye fel magának a kérdést, ahogy én is feltettem magamnak, mi a magyar oktatási rendszer célja? Ha a magyar oktatási rendszer célja nem az emberi természet elérése, ha nem az élő örök fény vagyis az evangéliumi egzisztencia helyreállítása, ha a magyar oktatási rendszer célja nem az emberiség, az állatok és a Föld Bolygó megmentése, akkor a magyar oktatási rendszer lényegtelen.

Jelen pillanatban a magyar oktatási rendszer üres és sötét, célja lényegtelen, az ember valódi természetét nem ismeri, az evangéliumi egzisztenciáról nem tud, a világ megmentéséről még csak nem is hallott, a felelősséget az emberiség, az állatok és a Föld bolygó megmentéséért nem vállalja, és semmi mást nem akar, mint erőszakkal mindenkit keresztülpréselni egy rendszeren csak azért, hogy ezzel is saját sötétségét erősítse.

Köszönöm szépen, Hegedűs Róbert, Zen tanító, négy gyermek édesapja, tanuló apuka.

"A tanítás jó volt, a gyermeket megölték, ahol a 12 évi magolás és drukkolás, kivert kigyilkolt minden eredetiséget, minden érdeklődést. Azt már semmi más nem érdekli, hogy hányadik lap aljától, hányadik lap tetejéig kell a leckét megtanulni, hogy a vizsgán átcsúszhasson...Ma nálunk minden hatéves gyermekkel az történik, ami szokott történni egy apagyilkossal, hogy elítélik 12 évi szabadságvesztésre és szigorított kényszermunkára. Az iskolában a gyermekének minden erénye a pajkosság a vidámság az elevenség, bűn. A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki...Szavaimat rövidre akarom fogni, az én legmélyebb meggyőződésem szerint az egyetlen út egy nemzeti megújhodás felé csak is mélyen szántó tág-lelkű tanügyi reform vezethet, amely tanügyi reform, nem csak a tanítás anyagát és mennyiségét, de egész szellemét változtatja meg a legtetejétől a legaljáig, az elemitől egészen az egyetemig." Szent-Györgyi Albert

Végtelen történet

Még tartjuk magunkat, még ismerjük a jogainkat, még tervezzük az álmainkat.

De nem tudom meddig lehet ezt folytatni. Az üldözést, a meghurcolást, a fenyegetéseket.

     Ez itt mind boríték, az üggyel kapcsolatos leveleké...

A koreai terveink miatt meghurcoltak a szülőföldünkön, és azóta is üldöznek, a fellebbezésemet a gyerekek iskolájával kapcsolatban besöprik az akták alá, figyelmen kívül hagyják, hogy mi mit szeretnénk - pedig csak a szívünk szerint normálisan élni, segíteni, a tudásunkat megosztani, támogatni, állatokat megmenteni, harmóniában élni a gyermekeinkkel.

A legújabb vád: veszélyeztetjük a gyerekeket, mert nem járnak iskolába, és tankötelezettségüket egyéni tanrend szerint amerikai iskolába teljesítik. Otthontanulnak, tematikusan, lineárisan, játékosan, szabadon.

Tehát nem elég, hogy vettünk házat, letelepedtünk, bejelentkeztünk, a törvényeket betartva élünk.

Egy ismerősöm azt mondta: azonnal jelentkezzünk ki, és költözzünk külföldre. Tényleg ez lenne a megoldás? Földönfutóvá válni? Csupán azért, mert szeretnénk itthon, a gyerekek amerikai tanulói jogviszonyát megtartva tanulni, mert szeretnénk harmóniában, szabadon, és felelősségteljesen felnevelni a gyermekeinket?

Letelepedni jöttünk haza, mert úgy láttuk a gyerekeknek ez a jó, itthon vannak velünk, mert úgy látjuk nekik ez a jó, mi tanítjuk Őket, mert úgy látjuk nekik ez jó.

Már kisállatot is örökbe fogadtunk...

Házas-ság avagy a kényszer boldogság

Házasok lettünk, a szó szoros értelmében.
Vettünk egy házat, és persze nem akárhol: Az Erdő mellett.

Kertből az Erdő a sínek túl oldalán, mögötte pedig a Balaton

Az utóbbi időben erős presszió alatt voltunk a Hivatalok részéről, mert nincs állandó otthonunk, végül jött egy lehetőség egy holland embertől.

Alapvetően bérlés pártiak vagyunk, és mobilak, hiszen lakóautónk van, bárhol élhetünk, de mivel az Erdő most középpontba került, ott szerettünk volna jurtában lakni.

Egyenlőre most így alakult, boldogok vagyunk, örülünk a sors adta helyzetnek, ami ha úgy nézzük akár áldás is, hiszen kronológiailag minden úgy ment mint a mesében.

Rövid helyzetjelentés

Először is az örömhír: a Fellebbezésünket elfogadták, a Gyerekek továbbra is megtarthatják a tanulói jogviszonyukat a külföldi iskolába, és bár a Határozat erről nemrégen érkezett, mi tavasz óta jóhiszeműen, optimistán és lelkesen dolgoztunk a terveinken:

Sikerült megvásárolni a további erdőrészt az önkormányzattól, így közel egy hektár erdeje van a Gyerekeknek amelyet regisztrálni fogok nekik Erdőgazdálkodóként, majd következő lépésként megpályázzuk a köz javára a pallójárdás sétány kialakítását, és az erdő parkosítását.

A valódi helyzet pedig  - néhány kép a nyári napjainkról:

Már megint, még mindig

Tegnap ismét egy levél érkezett, pedig már azt gondoltuk minden rendben, hiszen a Tárgyalást lezárták, és egy nagyon pozitív véleményt írtak rólunk a Gyámhatóságnál. Ezt ezúton is hálásan köszönjük, és azt is, hogy lehetőségünk volt emberi hangon beszélni, és a családias légkört fenntartani.

Most mégis a két nagyobb gyermekünk iskoláját megtámadták, sőt nem fogadják el, és köteleznek minket, hogy 15 napon belül írassuk be őket magyar iskolába.

Ez megint hidegzuhanyként ért. Főleg azért mert ismét lelkesen beleástam magam hogyan tudjuk megvalósítani a megálmodott terveket az erdőben, az Illa Berekben.

Pont a minap szavazott az Önkormányzat Képviselő Testülete arról, hogy bővíthessük az erdőt a vasút felé egy könnyebb bejárhatóság érdekében, és további erdőterületet értékesítsenek a számunkra.

lletve a Veszprémi Járási Hivatal Erdészeti Hatósága is nemrégiben tett javaslatot, hogyan tudjuk megvalósítani a pallójárdás sétányokat, milyen lehetőségeink vannak ezen a téren.

...és még két Jurtát is beszereztünk melyek felállítását már izgatottan várjuk.

Természetesen képtelenség a kérés, hogy 15 napon belül írassuk be a Gyerekeket magyar általános iskolába, és nem is akarjuk a tanulmányaikat megzavarni, vagy megszakítani és másik iskolával folytatni.

A West River Academy az iskolájuk, ahol egyéni tanrend szerint folytatják a tanulmányaikat, és emelett a döntésünk mellett kitartunk. Itt lehetőségünk van magyarul szabadon tanítani a Gyerekeket, a saját érdeklődési területüket elmélyíteni, bárhol is élünk a világon.

Ezt az iskolát akkor találtuk amikor az Azori-szigeteken éltünk, és a magyar iskolába magántanulóként beíratott Noel tanulói jogviszonyának a szüneteltetését követelte az iskola, mert nem utaztunk haza többezer km-t, azért, hogy vizsgázzon. Pedig az előzetes megbeszélés alapján azt ígérték interneten keresztül lesz lehetőségünk levizsgázni. 1.osztályos tanulóról volt szó egyébként.

De mivel külföldön tartózkodtunk valamilyen iskolára szükségünk volt ahol teljesíti a tankötelezettségét Noel, és később Natasa is. Így találtunk rá az amerikai iskolára ahol rugalmasan és szívélyesen fogadtak minket, nem jelentett problémát az ha különböző országokban élünk, és nem tudunk személyesen, csak az interneten keresztül kapcsolatot tartani az iskolával. Támogatták az elképzelést, hogy a Gyerekeket az anyanyelvükön tanítsuk, és az idegen nyelv az angol legyen, amelynek elsajátítását az Érettségiig tökéletesíthetik annyira, hogy képesek legyenek angol nyelven leérettségizni. Csodálatukat kifejezve EZT a cikket írták rólunk (ahogy már múltkor is említettem).

Tehát fellebbezünk, és reménykedünk, hogy megértik az álláspontunkat, meghagyják a szabadságunkat, és megvalósíthatjuk azokat az elképzeléseket amelyeket már régen tervezünk együtt a Gyerekekkel.

További tervek és meglátások

A tárgyalás lezajlott, a hangulat jó volt, a résztvevőkkel a hangot megtaláltuk, most várjuk a határozatot.

Amíg viszont az megérkezik, én optimistán dolgozok tovább a terveken, amelyek a tisztánlátás kedvéért a következők:

Ugye tavaly vettünk a Gyerekeknek egy erdőt a Balaton partján, ha elsőre még nem is tudtuk pontosan mit kezdjünk vele, azt rögtön megláttuk, hogy varázslatos hely, és ezt mindenképpen szeretnénk megosztani.

A terület lápos, tőzeges. Olyan érzés sétálni benne, mintha valami óriási élőlény hátán lépdelnénk. Ahhoz, hogy ne sérüljön, jó megoldás lehet sétányok kiépítése ilyen módon:

Forrás: Pinterest (itt gyűjtöm az elképzeléseket)

Ehhez hasonló pallójárdás tanösvényt kialakítottak egyébként Vindornyaszőlősön, a Vindornya-lápon, amelyet néhány éve mentettek meg és állítottak helyre a lecsapolások és tőzegkitermelések pusztítását követően. Ez nagyra becsült lépés volt a részükről:

Vindornyaszőlősi tőzegláp 

Jelenleg tehát ezen gondolkozunk, hogyan lehetne a legkörnyezetkímélőbben megoldást találni arra, hogy sétálni lehessen az erdőben, hogyan lehetne mindenki számára elérhető sétányokat kiépíteni a területen.

Vagyis ahogy lépésről-lépésre haladunk előre, megláttuk a küldetésünket a helyzetben: felhívni a figyelmet arra, hogy a Balaton nem pusztán a nyaralásról, a lángosozásról, a horgászatról, vagy akár a borászatról szól. Itt hatalmas természeti értékek vannak, melyeket meg kell mentenünk, és ennek bemutatására remek lehetőség a Balaton parti erdő, vagyis az irányunk továbbra is a megosztás, de egy nagyon óvatos, és a védelmet előtérbe helyező módon. 

Végezetül meleg szívvel ajánlom a hamarosan mozikban is látható természetfilmet (a rövidített változatát április 1.-én délután a Duna TV is leadja!) ami nagyon jól megmutatja azt az élővilágot amelyet óvnunk kell, a Balaton és környéke valódi arcát: