Gyermekeink - 4. Némó

A legkisebb kapitány, a főnökünk, jelenleg a legnagyobb :-). Tőle függ ugyanis sok minden, az Ő hangulatától, az éppen aktuális bajától vagy kedvétől.

Mivel személyisége még csak kibontakozóban van, ahogy Noé is éppen hogy csak próbálgatja a szárnyait az alaptermészetében, így még nem tudom szavakkal bemutatni Őt.

Csodálatos kis lény annyi bizonyos, gyönyörködünk benne mindannyian egésznap, én még éjjel is :-). Ami látható rajta is hasonlóan Noelhoz, hogy az értelmével próbál mindent megközelíteni, erősen figyel, elgondolkozik már most dolgokon, és szuperérzékeny a külső behatásokra.

A gyerekek nevéről szerettem volna még néhány szót ejteni: Noel francia eredetű név, a jelentése karácsony, Natasa orosz eredetű és szintén karácsonyt jelent, vagyis Krisztus születésnapja a nevük. Noé és Némó pedig a vízhez kötődnek, a tengerekhez és óceánokhoz, hiszen Noé a Földközi tenger egy szigetén Gozón született, Némó pedig az Atlanti óceán közepén, Azori szigeteken fogant.

Tehát mi karácsonyt ünneplünk egész évben az élet óceánján hajózva a magunk épített bárkájával néha egészen mélyen elmerülve az élet igazságaiban.

Gyermekeink - 3. Noé

Noé maga a megtestesült Életerő.

Születése előtt és azt követően is számtalanszor megtapasztaltuk a hatalmas Életenergiáját, amit mindig nagy csodálattal és tisztelettel ámulunk benne.

Kedvessége, és szeretete kiapadhatatlanul áramlik belőle, ugyanakkor személyisége erős vezetőt takar. Irányít, uralja a helyzetet amikor csak alkalma van rá.

A szabadság az éltetője, nem korlátozható semmiben. Egy igazi vadbab :-)

Gyermekeink - 2. Natasa

Natasa az egyszem kislányunk. Anyáskodó, gondoskodó, és szerető szíve már most 7 évesen megmutatkozik. Csodálatos melegség sugárzik belőle egészen kisbaba kora óta, és ezzel fiútestvéreit is kényezteti nap mint nap.

Szorgalma példaértékű, és a gyorsaság az erőssége. Igazi versenyszellem hajtja Őt belülről. Rendkívül segítőkész, és minden alkalmat megragad, hogy bizonyíthasson.

A fiús környezet nem ejt csorbát nőiességén. Szeret fésülködni, a haját elkészíteni, és mindig szép ruhákban lenni, nem is korlátozom Őt ebben, nincs külön ünneplő, és játszó ruhája.

Matematikából kiváló, gyorsan számol fejben, és ezt a képességét a videójátékokban is hasznosítja amikben szintén nagyon ügyes.

Bátorsága megingathatatlan, a kalandokat kifejezetten keresi, nem fél semmitől, és senkitől.

Gyermekeink - 1. Noel

Szeretnék most a gyerekekről írni. Mivel együtt vagyunk a nap 24 órájában, van alkalmunk gyönyörködni bennük, és megismerni őket, az alakuló személyiségüket megtapasztalni. Mind a négyen külön egy csodák, ezért külön bejegyzést érdemelnek.

Első szülött kisfiúnk Noel, 9 éves.
Ő a memória a családban, hihetetlen dolgokra emlékezik akár több évre visszamenőleg, egészen apróságokra is, tehát a különleges adottsága: a jó emlékezőképesség, kiegészül az alapos megfigyeléssel. Ráadásul ez a megfigyelőképesség pedig kiterjed a hangutánzásra is, ami egyszerűen fantasztikus, és nagyszerű derűs pillanatokat köszönhetünk neki amikor például egy gépet, vagy állatot utánoz.
Szociálisan rendkívül alkalmazkodó és barátságos, a konfliktushelyzeteket az értelmével közelíti meg, az igazságérzete pedig egyszerűen elsöprő.
Nyitott a világra, de már most rendelkezik önálló meglátásokkal, sokszor rávilágít helyzetekre, amin még mi is csodálkozunk, hogy mennyire igaz.

Kreatívitása nem ismer határt, érdekes játékokat, új neveket, dalokat, meséket talál ki. A fantáziájának semmi nem szab gátat, mégis nagyon reálisan képes látni dolgokat.

Az otthontanulás szempontjából kifejezetten könnyű dolgunk van Noellal. A jó memóriájának köszönhetően elég egyszer elmondani neki valamit, azonnal megjegyzi, illetve a precizitásának köszönhetően pedig nagyon alaposan tanul. Igaz egy kicsit lassabban dolgozik emiatt, de időnk van, egymásra pedig mindig.

Téliesítés

A lakóautót téliesítettük, vagyis leengedtük a vizet, szennyvizet belőle, a WC-t kifertőtlenítettük, elzártuk a gázt, a fűtési rendszert, a bojlert leengedtük, és fixáltam még egy réteggel a tetőt - illetve fixáltuk, mert mint mindent, ezt is együtt csináltuk mind a hatan. A téliesítés persze nem azt jelenti, hogy nem használjuk, hiszen ez a családi autónk.

A hat személyes családi autó - amit Németországban csak úgy hívnak "kleine große"

és valóban, a képen jól látszik milyen kicsi (keresztbe állva csak két parkolóhelyet foglal) ez a nagyszerű jármű.

Papírok

Ahogy Magyarországra érkeztünk, intézni kezdtük Némó papírjait (hazai anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TB kártya stb...).
A német anyakönyvi kivonat fordítása, és a kellő papírok leadása volt 2-3 hét, azóta várunk.

Végülis tudtuk ezt, nem számítottunk gyors ügyintézésre, ezért is döntöttünk úgy, hogy télre bevackolunk Magyarországon a Balatonnál.

Blogolás

Nem könnyű ilyen bejegyzések után megírni a következőt... de az élet megy tovább... a blogot folytatom, hiszen az életünk publikus, és az átláthatóságban, a megosztásban hiszünk.

Nem oktató jelleggel írok. Segítő szándék vezérel csupán, megmutatva, hogy így is lehet, mi így csináljuk, és működik. Egyszerűen fejezem ki magam (az ételből is a kevés alapanyagból álló, egyszerű összetételű emészthető könnyebben) és a gondolataim is néha kuszának tűnhetnek (van, hogy órákkal vagy napokkal később folytatom az írást, miközben ételt készítek, etetek, tisztítok, szeretek, mesélek, rendezgetek, terelgetek, válaszolok, játszok...).
Már említettem, hogy nem tanítok, én nem, hanem Ő . Őt keresni, Őt megtalálni és Őt követni, én ezt tudom, nem is törekszem többre.

Vágok szeleteket az életünkből, és megkínálom az olvasót vele, mint egy házi süteményből.

Tele van a blog vázlatokkal. Némelyikbe csak néhány mondat, vagy szó várakozik, hogy egyszer majd közzé tegyem.
Mivel négy gyerekkel az időm beosztása változó, így az írások sűrűsége is változik, de igyekszem a legfontosabb pillanatokat, eseményeket megörökíteni, hogy követhető legyen az életünk.

Október 30-án az első publikus találkozó a Galérius fürdőbe, Siófokon.

Temetés

Nem megyek el Apám temetésére.
Így döntöttem, és ezt a döntést nem közönyből hoztam meg, hanem hosszas vívódás eredménye. Az csak egy fizikai ok, hogy nehezen kivitelezhető számomra négy gyermekes szoptatós anyaként a jelenlét. A lelki ok ennél sokkal bonyolultabb. Ugyanis tisztában vagyok vele, hogy megmenthettem volna Apámat. Amikor először szanatóriumban volt, még nem volt családom, fogtam a kezét, mellette voltam, bíztattam, és a gyógyulása nagyon sikeres volt. Ez azóta megváltozott, családom lett, nem is kicsi, és Őket választottam. Az Életet.

Az utolsó levelében azt kérte tőlem, hogy vállaljam a felelősséget a döntésemért.
Hát nyilvánosan felvállalom a döntésemet.

Mellesleg Apám nem szerette a temetéseket és a torokat ahogy egyébként szerintem senki, olyat is mondott (Nővérem mesélte), hogy "szórjatok szét Dömösön".

A temetés nem a halottakért történik, ez egy nagy hazugság. Az élők maguknak szervezik. Szokásból, hagyományból. A tibetiek búcsúztatása viszont a következőképpen történik: 49 napig suttogják a holtak fülébe a tanítást, segítve így az eltávozásukat és az újjászületésüket. Majd a tetemet feldarabolják és odaadják az állatoknak - ez egyébként számomra a legigazabban elfogadható temetkezési módszer.

Film a Tibeti Halottaskönyről magyar felirattal

Nehéz szívvel

Bár erősen hiszek abban, hogy semmi nem vész el, csak átalakul, tegnapelőtt Édesapámat mégis végleg elveszítettem.

Hosszas küzdelme véget ért.

Több mint 20 éve kezdődött. Depressziós lett. Én sosem hittem ebben, ezt képtelen voltam elfogadni, és ma is abban hiszek, hogy a rengeteg gyógyszer tette Őt tönkre.

Nagyjából 25 éve a rendszerváltással megváltozott az életünk. Az értelmiségi munkahelyről (MSZMP Politikai Főiskola), és vezető beosztásból Apám egy három műszakos nyomdai munkára váltott. Az éjszakázás és a légkör fokozatosan elkezdte Őt lefelé húzni, gyógyszereket szedett, hogy tudjon pihenni, de az csak súlyosbította a helyzetet. Meg akarta mutatni, hogy megállja a helyét munkásként is, nem csak öltönyös vezetőként, próbált beilleszkedni, elfogadtatni magát a környezetével.

Sajnos néhány év múlva olyan rosszul lett, hogy véget akart vetni az életének. Ekkor diagnosztizálták nála a depressziót, antidepresszánsokat kapott, befeküdt szanatóriumba, rendszeres gyógyszerszedés mellett "gyógyultan" engedték haza, és vissza dolgozni. Ezután változó időszakok következtek, a külső körülmények nagyban befolyásolták az állapotát, és természetesen a gyógyszerek.

Volt amikor azt éreztem visszakaptam azt az Apát aki régen volt, a derűs, értelmes és megfontolt embert, de sajnos volt olyan pillanat is amikor úgy éreztem elvesztettem Őt, és volt amikor Anyám az ablakból rántotta vissza.

Tegnapelőtt úgy döntött megöli magát, és ezt most sikerült is megtennie. Megtette. Kiugrott az ablakon.

Apuval 12 évesen

Ezt a bejegyzést Apám becsületéért írtam, egy utolsó esélyt adva annak a ténynek, hogy pusztán a gyógyszerek miatt, azok mellékhatásai és keveredései miatt gyengült el annyira lelkileg, hogy ezt képes volt meglépni.

Az emberiségnek pedig azt üzenem sose várjon megoldást semmilyen szertől, mert se gyógyszer, se alkohol, se cigaretta, se drog és semmilyen külső hatás nem fogja megoldani a belső problémát. Kizárólag belső munkával, spirituális úton lehet a lelkünket kezelni, különben nincs esélyünk, elveszünk.

Szeressétek egymást

Ez a legfőbb tanítása Jézus Urunknak, ez az amire Ő képes, ez az a tudás amit birtokol és amit megosztott 2000 éve, és ma is.
De mit is jelent ez? Mit tud Ő? Mire is képes?
A válaszom: független, pártatlan, részre hajlás nélküli, pusztán az Életet tartva szem előtt SZERET.

Így képes szeretni, és azt tanítani: kövessük Őt, és szeressük egymást.

Nem az a kérdés, hogy a Gyermekedet a Kutyádat vagy a Szomszédodat tudod-e szeretni, vagy hogy megbocsájtasz-e az éppen aktuálisan a lábadra lépő utastársadnak a metrón, és szeretettel tudsz rágondolni. De nem is az a kérdés, hogy a szegény szerencsétlen hajléktalanra képes vagy-e szeretettel ránézni. Ezek alapszintek.

A kérdés az, hogy azt aki "szúrja-böki a szemed", azt aki a "bögyödben van", akire irigyen tekintesz, ne adj isten haragot, sértődöttséget érzel iránta, na azt a személyt képes vagy-e meghallgatni, megérteni, és megszeretni. Képes vagy-e elvonatkoztatni, részre hajlás nélkülinek, és függetlennek lenni, "drukkolni" mindenkinek, nem csak az egyik oldalnak. Ez a krisztusi szint, a szeressétek egymást elérése.

Megjegyzés: a dorgálás még nem jelenti azt, hogy nem szeretsz, rengeteg igazságot tanít Krisztus dorgálással, és hát bizony az "igazság fáj", és legtöbbször szép szóval nem ér célt.

Mérgezett szívek

Nem csak a Hírek, és a Média felelős a mérgezett tudatállapotért.
Ha mi magunk nem kommunikáljuk le a gondolatainkat az ugyanúgy mérgezi a tudatunkat. A ki nem mondott érzéseink pedig a szívünket mérgezi.

Tehát nem megoldás ha csöndben maradunk! Sőt! A kommunikáció az ember legfőbb tudása, ha nem használjuk olyan esetben amikor az érzelmek dúlnak bennünk az megmérgezi a szívet.

Az úgynevezett érzelemmentesség egy más állapot, ha képessé válunk uralkodni érzelmeinken, képessé válunk lecsendesedni is. Ezt nem szabad összekeverni, nem igaz, hogy bölcs dolog csendben lenni, ha az érzelmeink viharosak akár pozitív, vagy akár negatív értelemben, igenis beszélni kell róla, ki kell kommunikálni magunkból. Amíg nem nyugszik meg az elménk, és vele az érzelmeink, nem vagyunk képesek kontrollálni azokat, és amennyiben csendben maradunk csak a sötétséget tápláljuk a szívünkben és a tudatunkban egyaránt.

Vagyis amit szorgosan tanulnunk kell a "bölcs csendhez" az a kontroll, a tudatunk és az elménk felett. Erre tengernyi módszer létezik, nem kívánom részletezni, mindenki megtalálhatja a magáét.

Hírek

Nem hiszek a híreknek.
Mert a Hírek manipulálnak. Ha hinnék a Híreknek nem mennék sehova, és nem tennék semmit.
Nem tudunk semmit, csak találgat mindenki, maradjunk ennyiben. Észak-Koreáról meg aztán végképp semmit nem tudunk, annyira zárt.
A hírek gyártása nagy üzlet. Úgy gazdasági, politikai mint nemzeti érdekeket kiszolgáló "intézmény".

Manapság az ellenségeket gyártó manipulatív hírközlés rettentően megmérgezi a tudatot, tartózkodjunk hát tőle.

Amit biztosan tudunk, Jézus Krisztus legfőbb tanítása: szeressétek egymást - hogy mit is jelent ez az én megértésemben? Külön bejegyzést érdemel.

Erre készülünk...

Ezt már itthonról írom, Magyarországról. Sikerült a Balaton mellett szállást találunk jövő nyárig, így itt áttelelünk, intézhetjük a papírokat Némónak, és AZ ÚTra felkészülhetünk.

Megcsináltuk az Esemény oldalát is a Facebookon, így mostantól nyilvánosan követhetőek a koreai missziónk előkészületei.

Szedjük a sátorfánkat

A félreértések elkerülése végett: mi nem nyaralunk itt Berchtesgadenban, nem választottuk azt, hogy "lesátrazunk", és kempingezünk az Alpokban. Ez így alakult, nem így akartuk.

A napokban idejött hozzánk egy német bácsi, és mesélte milyen remek helyek vannak tavakkal, és kempingekkel Németországban, meg Ausztriában. Megkérdezte miért nem megyünk el oda. Fel sem fogja szegény, hogy én gyermekágyon vagyok, szoptatok, a Picúrkánknak a legnagyobb gondja, hogy a belei megfelelően rendeződjenek, és jól tudja emészteni a tejecskét.

De a héten letelik a bűvös 6 hét (ez tényleg mérföldkő Anyának és Babának egyaránt), a gyermekágy, és szedjük a sátorfánkat. Mivel a Gyermekeink a Főnökeink, és Ők szeretnének Magyarországra menni, így a telet ott fogjuk eltölteni, egyenlőre irányba vesszük a Balatont, ott biztosan jól fogják érezni magukat.

Némó 6 hetesen

Lakóautós élet 4. - Étkezés

Egy kedves ismerősöm kért meg, hogy írjak az étkezésünkről, és főleg arról hogyan oldom meg a főzést a lakóautóban. Ebből idézek most néhány mondatot:

"Egy héten egyszer megyünk boltba (nem szeretünk vásárolgatni) akkor feltöltjük a készleteket. Tudnod kell, hogy mi gyorskaját nem eszünk, tehát csak alapanyagokat veszünk

Reggelire a Gyerekek kakaót isznak, én keverem be általában keserű kakaóporból, vaníliás cukorból, és kristálycukorból, ahhoz forralok egy kis vizet reggel, majd felöntöm forró tejjel. Én cikóriát szoktam inni ugyanígy. Vásárlás után 2-3 napig van pékáru, azt eszünk hozzá, meg müzlit, kukoricapelyhet. Tízórai nincs, hanem korán ebédelünk 11 és dél között általában. Tésztás ételt, főzeléket, vagy valamilyen zöldséges rizst szoktam csinálni. Ha levest főzök akkor ahhoz sütök ki valamit (kroketthez hasonlót szoktam) vagy sok tésztával, galuskával csinálom, különben nem laknak jól a Gyerekek. Ebéd után mindig eszünk valami desszertet, túrórudit, vagy itt például van natúr krémtúró, azt bekeverem vaníliás cukorral, vagy vannak gyümölcskészítmények, például úgynevezett "apfelmus", vagyis almapüré, meg birsalmával sűrített meggyszósz, az is nagyon finom a túróval.

A helyi ételeket érdemes felfedezni, és abból dolgozni, nem a berögzött dolgokhoz ragaszkodni.

Uzsonnára főleg gyümölcsöt szoktunk enni, a Gyerekek még mogyorót, mazsolát, kekszet, ropit, ilyeneket. Vacsorára pékárut sajttal, zöldségekkel, vagy tejbegrízt-rizst a Gyerekek, esetleg palacsintát. Ezeket itt mind el tudom készíteni, szeretek sütni sütit, meg pizzát, azt itt sajnos nem tudok, de melegszendvicset serpenyőben a héten készülök csinálni - toast kenyeret megvajazom, teszek bele sajtot, vékonyan paradicsomot, hagymát, fűszereket, összeteszem szendvicsbe, és kivajazott serpenyőben mindkét oldalát megpirítom - majd megírom hogy sikerült :D Serpenyőben fedő alatt egyébként lehet bármilyen egyébként tepsiben süthető ételt készíteni, például töltött cukkini, töltött padlizsán, töltött paradicsom, töltött gomba - kislángon fél óra alatt elkészül, persze a sajt nem pirul úgy a tetejére, de az ízek ugyanúgy összesülnek. Robnak mindig ezeket készítek olaj nélkül kerámiaserpenyőben, a Gyerekeknek kellenek a szénhidrátdús ételek :D Tehát igazából minden ebédre 2 féle ételt készítek: egy könnyebb zöldséges, sajtosat, és egy szénhidrátdúsabb, laktatóbbat. Én most a Gyerekekkel eszek, mert kell a kalória a terhességhez (régebbi levelezésből idézem), egyébként Robival szoktam enni. Ő vacsorára üres kenyeret eszik tejjel, ha elfogy a bolti kenyér sütök neki pitát a tejhez, azt is serpenyőben. Na most aztán jó részletesen leírtam miket eszünk :D"

Tökleves burgonyagombócokkal, vagy másnéven krumpliszörnyecskékkel

Vaníliás túró kakaóval - Lakóautós Túró rudi a'la Anitja

A Barátnőm pedig erre ezt válaszolta: "Még mindig csak ámulok, hogy sikerül mindezt összehoznod, pláne egy akkora helyen! Szerencsés a családod!" ❤ 😄

Tehát minden ugyanúgy elkészíthető a lakóautóban egy kis kreativitással és persze sok szeretettel :-)

de azért amikor úton vagyunk nehezebb megoldani a főzést, tálalást, mosogatást, az tény, és természetesen a lakóautózás aranyszabálya itt is nagyon fontos: a rendet folyamatosan tartani kell.

Megjegyzés: sütemények helyett egyébként sütés nélküli édességeket szoktam csinálni, például müzlit, esetleg babapiskótát leöntök pudinggal, vagy együtt gyúrunk kókuszgolyót a Gyerekekkel.

Miért éppen Korea?

Mert ez a karmánk :-) na jó tudom, mindenre ez a válaszom, de ha egyszer a karma ilyen :-)

Viszont, hogy érthetőbb legyen, levezetem:

Több ponton kapcsolódunk Koreához, főleg szellemi, de lelki szinten is. A fő kapcsolódási pont Seung Sahn zen mester,
- aki a mai Észak-Koreában született (akkor még egységes volt),
- aki átadta a titkosan a Tant 2000-ben Robnak egy intenzív hónapokon keresztül tartó zen levelezés által,
- aki Buddhától számítva a 78. Pátriárka a koreai zen hagyomány szerint.

Ez itt Rob zen buddhista története a saját szavaival.

Korea szétesett a második világháborúban úgy mint Németország. A németek képesek voltak újra egyesülni, Korea viszont mai napig nem. Állóháború, feszültség, és ellentétes érzelmek uralkodnak.

A mi érzéseink pedig Korea iránt mindenképp felelősségteljesek. Szeretjük a koreai embereket, tiszteljük és csodáljuk a koreai kultúrát, és hagyományt. Teljes szívünkkel hiszünk abban, hogy tudunk segíteni, fel tudjuk hívni a figyelmet a problémára, képesek vagyunk elindítani egy újra egyesítést az országban mindenféle gyűlölködés, háború és ellentétes érzelmek nélkül.

Kommunista gyökerekkel rendelkezünk, tehát úgy gondoljuk képesek vagyunk átérezni Észak-Korea helyzetét. Az egységben hiszünk, az összetartásban, az összefogásban, és nem a széthúzásban, a szétesésben.

Nem utolsó sorban, sőt inkább mindenek előtt: mert ez Jézus Krisztus akarata, követve János Jelenések Könyvét.

Gyerekekre veszélyes világ

A napokban kaptam egy bíráló megjegyzést miszerint miért kellett az orosz határon kitenni a gyerekeket annak az incidensnek, hogy vízum nélkül át akartunk menni a határon? (Már említettem: világmegváltásra nem adnak ki vízumot!)

Az nem volt veszélyes szituáció, teljesen ártatlanul, jó szándékkal érkeztünk a határra, pusztán emberi kapcsolatokra és kommunikációra épült az egész helyzet, és rámutatás volt arra a beteg rendszerre amely ma működik, ez egy úgynevezett performansz volt, egy olyan esemény amely letesztelte a jelenlegi állapotot a világban, és tükröt fordított a sötétség felé.

A veszély nem ez a gyerekeknek.

A veszély az érzéketlen, közömbös világ, ami lassan bedarál mindent és mindenkit, az a világ amely felé jelen pillanatban szép lassan araszol az emberiség. A szeretetlen gyermekek kinevelése, a felelősség és gondolkozás hiánya, az önállótlan, érdekek vezérelte döntések, amire nevel a mai oktatás - ezek amelyek megmérgezik és veszélyessé teszik a mai világot.

Mi egy biztonságos "játszóteret" , boldog, veszélytelen, és gondtalan világot álmodtunk meg a Gyermekeinknek, és ezen dolgozunk, hogy ezt megvalósítsuk.

Lakóautós élet 3. - Avagy négy gyerekkel "Hard Level"

Ha kislány koromban megkérdezték hány kisbabát szeretnék, azt válaszoltam kettőt, egy fiút egy lányt, és mindig hozzátettem, hogy sok kismalacot is :)
Majd amikor 26 évesen még reményem sem volt arra, hogy valaha lesz gyermekem, próbáltam árvaházba munkát keresni ahol finoman elutasítottak mondván, nekem még huszonévesen biztosan lesz gyermekem, tehát nem lehetek "Pótanya", mert az árva gyerekeknek nem néhány évre kell gondozó, hanem gyakorlatilag egy életre.

Tehát ha manapság megkérdezik, sose gondoltam volna, hogy négy csodás Kisbabával ajándékoz meg az Élet az én Kedvesem, Mindenem, Szerelmem.

Azt meg pláne nem gondoltam volna, hogy a negyedik Kisbabánk lakóautóban fog "megszületni" - ezt egyébként nem is szerettük volna, a sors így hozta, így alakult. A terv más volt.

Szóval most hatan vagyunk a mi kis lakóautónkban, persze folyamatosan keresünk szállást, bérelhető ingatlant, de inkább koncentrálunk arra, hogy megnyugodjunk, jól érezzük magunkat, és a Kisbabával megerősödjünk.

Ééééééés működik.

Az, hogy mindannyian képesek vagyunk elmélyedni a belső világukban beleértve a gyerekeket is, az hogy nagyon nagy szeretetben, egyetértésben, és összhangban élünk, hogy az értelmünkkel közeledünk minden probléma felé mind segítségünkre vannak, és képesek vagyunk jól és otthon érezni magunkat 10 négyzetméteren, mert ez az igazság. Amióta hazajöttünk a Kisbabával a kórházból esik-esik és esik az eső, mára még ráadásul annyira lehűlt a levegő, hogy fűtést is kellett kapcsolnunk (fantasztikus ez a Truma központi termosztátos fűtés, kint 9 fok volt éjjel, bent kellemes 23), tehát eléggé be vagyunk szorulva, de valahogy mégis mindenki jól érzi magát.

Szóval a "Lakóautós élet" egyik legfontosabb feltétele azt hiszem a nyugalom, a belső béke megléte. Gyümölcsöző hát, hogy a Gyermekeink szorosan velünk együtt nőnek fel, átadhatjuk nekik a nyugalmunkat, a belső világunk átélését. Mivel otthontanulók, van lehetőségük elmélyedni akár a játékban, egy könyvben, vagy a rajzolásban, hogy nem a szétszórt, izgalmakra és élményekre alapozott élet az ami meghatároz minket.

Noé a szerelős dobozával játszik

Nagyok multiplayer-ben játszanak

Legkisebb Babánk pedig gyűjti az Élet erejét

Vagyis a címben szereplő "Hard Level" inkább a fizikai oldalát érinti az életünknek, azt, hogy teljesen egyedül vagyunk, mindenféle segítség, morális és anyagi támogatás nélkül. Ezért az tény, hogy nagyon összeszedettnek kell lennünk, figyelnünk kell egymásra és a lakóautóra fokozottan, hogy minden olajozottan működjön, hogy mindenki jól érezze magát, de ahogy a mondás is tartja: "sok jó ember kis helyen is elfér" és milyen igaz ;)

Fél lábbal a paradicsomban

Négy gyermekes Anya lettem, csodálatos érzés, hálás köszönet mindenkinek aki segített ebben, elsősorban Szerelmemnek, Mindenemnek, a legnagyobb Csodának a Föld bolygón, akit egész életemben kerestem, és megtaláltam.

Még a kórházban.

Ez a fotó pedig a kórház baba galériájából. (http://www.kliniken-suedostbayern.de/de/patienten-besucher/babygalerie/babygalerie-bad-reichenhall.htm)

Babavárás-vágás

Immáron 37 hete hordom Kisbabánkat a szívem alatt akit nagyon várunk, és pontosan tudjuk ki is Ő, egész korán bizonyságot kaptam arról ki érkezik hozzánk vissza.

Karmám az, hogy három Gyermekünket császárral kellett megszülnöm, hogy Ő hogyan fog megszületni még bizonytalan, de rendben, ebben biztos vagyok. Ugye a kórház kért bizonyos papírokat Magyarországról, hogy felvegyen, különben csak sürgősségi ellátásban részesülhetünk, vagyis ha elindul a szülés bemegyünk a kórházba, amit tulajdonképpen nem is bánok.
Noé Máltán programozott császárral született. Csak úgy vállalta el az orvos. Ennek én nagyon nem örültem akkor, nem dönthetett a testem, nem dönthetett Noé mikor születik meg. Végül igyekeztem pozitívan hozzáállni a helyzethez, és elfogadni a sorsunkat.

Tehát jelenleg ismét jól értékelem a helyzetet, és talán még egy természetes szüléssel is megajándékoz az Élet ha úgy alakul.

Vagyis a Kisbabát ahogy Noé mondja hamarosan "levágjuk" - kérdezgeti ugyanis mindig "mikor vágjuk le a Babát", az Ő kis fejében ez így állt össze, és valóban, mint a szőlőfürtöt a tőkéről ha megérett, levágjuk a köldökzsinórról.

Lakóautós élet 2.

Milyen felelősség van a lakóautózásban? Mire tanít meg a lakóautós élet?

Rengeteg mindenre, csak néhány észrevétel:

- Hihetetlen kevés vízzel tisztára lehet mosni a testünket, nagyjából fejenként 1-2liter víz zuhannyal a következőképpen: vizezés-szappanozás-vizezés (mosogatást is ebben a formában oldom meg). A melegvizet a gázfűtés adja, egy palack nyáron több mint egy hónapig elég a meleg víz fűtésére és a főzésre is.
- Nagy rendet, és állandó tisztaságot kell tartani magunk körül, mivel eléggé kevés hely áll rendelkezésre a tárolásnak szabályozottnak kell lennie, mindennek megvan a maga helye. Például az ágyneműt nappal henger alakban az alkóvban (a vezetőfülke fölötti kétszemélyes ágy) körben letesszük, így egy pihenősarkot alakítunk ki, ahol lehet napközben olvasni, játszani videójátékokkal, csendes pihenőzni.
- A helykihasználás tovább fokozható az ággyá alakítható étkezővel: napközben asztal ülésekkel ahol lehet írni, rajzolni, enni. Vacsora után pedig ággyá összecsukva lehet kényelmesen kinyújtózva filmet nézni, pihenni, olvasgatni, végül este aludni.
- Tovább növelhető az élettér: az omnisztor kinyitásával, az elősátor alá pedig műfű szőnyeg leterítésével, kempingszékek, vagy meditációs párnák, asztalok kipakolásával.
- Alig van szükségünk ruhára, tárgyakra, minimális konyhai felszereléssel ellátható egy nagycsalád étkeztetése napi 4 étkezéssel - reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora - amiből minimum egy melegétel.
- El lehet férni egy 108 literes hűtőben is, csak a feltétlenül hűtendő dolgokat tesszük bele, zöldségeket, gyümölcsöket nem, törekszünk a friss fogyasztásra, nálunk hamar elfogy több kiló gyümölcs és zöldség, állatokat pedig nem eszünk.
- Rendszerességgel minden csodálatosan működik (mindennapi szemétürítés, WC tisztítás, vízpótlás...).
- Mosást egy kis 3 kg-os mosógéppel (Lengyelországban vettünk egy 300 wattos kemping mosógépet, ami 180 wattal 2 kg-ot centrifugázik is) oldjuk meg, mosás és öblítés összesen 20 literes víz felhasználással, 2 naponta rendszeresen mosva ez is szinten tartható.
- Ruhaszárítás: szárítókötél, csipeszek és egy "polipos" szárító elegendő.
- Évek óta szinte minden elektromos tárgyunk ultraalacsony fogyasztású, tehát az áramfogyasztásunk elenyésző, ha úton vagyunk az autó akkumulátoráról működik minden.

Tehát élhetünk 12 nm-en öten (hamarosan hatan), nyáron mindenképp, sőt, igazából északon, vagy hegyek között nyáron kellemesebb, télen pedig délen, ugyanis a legkomfortosabb a 20-25 fok körüli hőmérséklet lakóautóval (30 fokos külső hőmérséklet esetén bent 40 fokig is felszökhet a hő, esti órákban viszont zárt ablakoknál szintén nagyjából 10 fokos különbség mérhető, tehát ha kint le is hűl este a levegő 12 fokra bent reggelre nem megy 20 fok alá). Mi egyébként megszoktuk az évek során (se Máltán se az Azori szigeteken nem volt fűtés) a 15-18 fokos benti hőmérsékletet, ezért a fűtést nem is használjuk, ami szintén gázzal működik.

Szóval ez egy nagyon visszafogott, gazdaságos, takarékos, és tudatos életmódot követelő, de rendkívül szabad Élet, és ha ezt megértjük, minden perce élvezetes és felszabadító, még a nehéz pillanatokban is.

A mosógépünk

Miért-miért-miért?

Miért is csináljuk mindezt? Miért nem élünk úgy mint más emberek? Mert ennek van értelme. Ennyire egyszerű a válasz, és ez annyira erős bennem, hogy minden este ezzel fekszem, és minden reggel ezzel kelek. Felelősséggel a Gyermekeink iránt, felelősséggel az Emberiség iránt, felelősséggel az Állatvilág iránt, felelősséggel a Föld bolygó iránt.

Az, hogy minek van értelme pedig hosszú évek óta tartó belső munka, mérlegelés, és minden dolog újra értelmezésének az eredménye.

Mondok egy példát, hogyan is működünk mi: ugye itt élünk a lakóautóparkban, a Kisbaba hamarosan megérkezik, szükségünk van egy biztonságos szállítóra, egy hordozóra amiben tovább utazhat velünk. Az csak mellékes dolog, hogy használt tárgyakat veszünk általában, tehát nem rohantunk be a helyi Baba-boltba venni egy új bébihordozót. Interneten kerestünk hát használtan ülést, és végig gondolva a lehetőségeinket ide kértük a parkba, a pontos címet megadva, és az autó rendszámát feltüntetve. 2 nap múlva begurult a lakóautóparkba egy sárga "Deutsche Post" mikrobusz, a gépkocsivezetőnek szabályosan megvilágosodási élménye volt, teljesen feldobódott a szabadságunktól, azt mondta soha nem hozott még ide semmit, és milyen jó ötlet volt, hogy ráírtuk a rendszámot a cím mellé, mert el nem tudta képzelni különben hogy talált volna meg. Még percekig örvendett, jó pihenést kívánt, és megjegyezte Ő a környék postása, és egy héten ötször Ő van szolgálatban, tehát nyugodtan rendeljünk bármit postán, kiszállít nekünk mindent.

A sok miért után nekem is lenne egy miért-em: TE MIÉRT NEM ÍGY ÉLSZ?

(Nem a lakóautózásra gondolok, hanem a felelősségre, a felelős döntésekre, például, hogy abbahagyod a húsevést, a cigarettázást, az alkoholizálást, a veszélyes autóvezetést, és még sorolhatnám mennyi romboló és felelőtlen dolgot követ el nap mint nap az emberiség. - Mert csak egyet kell szem előtt tartani, a legfontosabbat, az Életet, az Élet megóvását, az Élet tiszteletét, és máris minden döntés felelősségteljessé, és gondoskodóvá válik)

Ez van, ezt kell szeretni

Mit is írhatnék a legutóbbi bejegyzés után? Ez van, és pont ez ellen küzdünk, a sötétség, a közöny, a felelőtlen világ ellen. De ez a küzdelem nem gyűlölködéssel, nem ellenségeskedéssel, vagy haraggal történik, hanem előre tekintéssel, példamutatással, további kitartó munkával. Szítani a negatív érzelmeket ugyanis értelmetlen dolog, azonban táplálni az éltető pozitív hozzáállást, az előrefelé, a jövőbe való tekintésnek nagyon is sok értelme van. Sőt csak ennek van értelme.

Ez van, ezt kaptuk, ezzel kell kezdenünk valamit. A sérelmek ismétlése, az önsajnálat bizony a legsötétebb út amit választhatunk magunknak.

Tehát készülünk a Kisbaba érkezésére, örülünk, hogy életben vagyunk, hogy békén hagynak, hogy élhetünk szabadon, és dolgozunk tovább a karmánkon, a világ karmáján.

Dalszöveg magyarul

Fénylő Hold, lesz majd egy új idő
Mikor a Jupiter a Marssal együtt áll
A harc és minden rossz felhő elszáll
S helyére a szeretet áll

Ez lesz a Vízöntő
Az új korszak hajnala
A béke győztes angyala
A vízöntő, a vízöntő

Szeretet hoz a földnek,
Meleget oszt
És olvad a jég
A hazugok a ködbe vesznek
Tiszta álmot a gyermekeknek
Misztikus csodák így születnek
Édes szabadság a szívnek
A vízöntő, a vízöntő

Fényes Hold, hozd el az új időt
Mikor a Jupiter a Marssal együtt áll
A harc és minden rossz felhő elszáll
És helyére a szeretet áll

Ez lesz a vízöntő
A béke bíbor hajnala
A víz öntő korszaka
A vízöntő, a vízöntő…

Antiszociális világ

Immáron több hete vagyunk Németországban, van egy bizonyos képünk a környékről, Berchtesgadenről, és az itt élő emberekről.

Amit biztosan tudok: többet érzek megvető pillantásokat, mint derűs, pozitív hozzáállást a helyiek részéről.

Ez nagyon elszomorító, mélységesen is. Amióta itt vagyunk egyébként nagyon sokat esik az eső, és bizony az én szemem is sír az ennyire antiszociális, közönyös, elutasító, és kegyetlen világtól.

Keresgéltünk ugye bérelhető ingatlant eleinte hosszú távra, de manapság már arra a két-három hónapra is elég lenne egy nyaraló amíg megszületik a Kisbabánk, és majd később rendezzük A Hivatal részét, de nagyon úgy tűnik nem megy. Hátrányos helyzetben vagyunk, ez az igazság. Magyarok, három Kisgyerekkel, várandósan a negyedikkel. Ez itt hátrány. Nem a biztos nyugdíjjal rendelkező idős emberek vagyunk, akiknek legfeljebb van egy házikedvencük, és önző módon szórják a pénzt, kényeztetve önmagukat.

Sajnos a kórház is elutasító egyenlőre, valamiféle nyomtatványt követelnek, amit egyenlőre innen lehetetlenség elintézni, és információink szerint nem is szükséges.

Megint esik...

Lakóautós élet 1.

Amíg viszont nem találunk egy bérelhető ingatlant itt Berchtesgadenban, addig egy lakóautóparkolóban tartózkodunk, ami azért nem olyan szörnyűséges, sőt.

Ez a park kifejezetten lakóautóknak van fenntartva, tehát nem kemping, nincsen zuhanyzó, WC, konyha, hiszen a lakóautóban ezek mind benne vannak. Hihetetlenül modern, automatizált, teljesen kiszolgálja a lakóautózást. Mindennek van helye, van lehetőség áram- és vízvételre, szennyvíz leeresztésre, szemét- és WC ürítésre, gyors és korlátlan internet áll rendelkezésre, és mindez tizedéért a kempingáraknak, hiszen nincs személyzet, nincs üzemeltetés, gyakorlatilag mi üzemeltetünk automatánál mindent magunknak.

Automata a lakóautóknak

Az csak ráadás, hogy közvetlen egy gyógyfürdő, és egy szabadidőpark mellett lett kialakítva, ahol van játszótér, foci-, strandröplabda-, és gördeszkapálya, egy sétány erdővel, és a Saalach folyóval. Az én külön megnyugtatásomra pedig 1km-en belül kórház is van. Mert bizony egyre növekvő negyedik Kisbabánk hamarosan megszületik hozzánk.

A lakóautós élet nagy fegyelmet igényel. Minden indulás előtt ellenőrizni kell mindent ami csúszhat, repülhet, zuhanhat, leeshet, felborulhat, kiömölhet. Minden fiókot, szekrényt, ablakot, ajtót zárni kell. Emiatt, meg, hogy elférjünk, ja és persze mindig mindent megtaláljunk állandó rendet kell tartani, a Gyerekek is hamar megtanulták, hogy ha valamivel nem játszanak, azt a helyére kell tenni. Márpedig mindennek helye van, szigorúan, és ez szerencsére nem idegen tőlünk, így nagyon komfortosan tudunk létezni ilyen kicsi helyen is.

A komfortunkat pedig még tovább fokozza, hogy mindenünk megvan, és itt van velünk: a Gyerekek videójátékai, füzetei, mesekönyvei, legók, műanyag állatok, autók, gyakorlatilag csak a nagyobb plüssöket nem hoztuk. Nekem itt a komplett konyhám, a nokedliszaggatótól kezdve a palacsintasütőig, a zöldségpucolótól a kis kotyogós kávéfőzőig, a botmixerem amit már Noel születése óta használok rendszeresen, a fakanál ami még Rob Nagymamájáé volt, szóval tényleg minden. Hihetetlen mi mennyiséget képes ez a kis lakóautó tárolni, mennyi pakolási lehetőség van benne, maximális helykihasználás, és micsoda segítség, hogy rájöjjön az ember valójában milyen kevés dologra van szüksége.

A Hivatal

Juj de nem szeretem, mármint a hivatalokat, de most a mi életünkben más értelmet nyert ez a szó. Mi alapítjuk meg a mi Hivatalunkat, helye pedig: Berchtesgaden.

Jah aki nem tudná, Hitler Sasfészke van itt, meg persze csodás hegyek-völgyek-patakok-zuhatagok-folyók. Mostanában meg sok sok eső...

Mint lakóautósnak nagyon kemény, talán a legnehezebb az esős idő. Hegyekben áll a szennyes, párás, nyirkos minden, semmi nem szárad meg. Mondjuk én viselem szerintem ezt a legnehezebben, a Gyerekek jókat játszanak így is, és ha eláll az eső már mennek is ki gumicsizmába a játszótérre.

Visszatérve a Hivatalra: ott tartottunk, hogy Missziónkat elutasították, az orosz határról tehát visszafordítottak. De a világ megváltása az nem amolyan visszafordítható, meggondolható, elfojtható dolog. Ha komoly a szándék, az Ember Fia és Lánya küzd amíg kell, lehet, vagy tud.

Szóval megyünk tovább, megalapítjuk a Hivatalt, a Megváltó Hivatalát, dolgozunk tovább. A választás pedig azért Berchtesgadenra esett, mert ez az a hely amit a Föld bolygó történetében az a valaki választott ki Hivatalául akit nyugodtan Antikrisztusnak is hívhatunk, igen Hitlerről beszélek. Ez karma, ez az a hely amit meg kell váltani, elfoglalni az Antikrisztus helyét, a karmát kimozdítani, átfordítani, mint egy hatalmas kereket tovább görgetni. Ha Adolf Hitler az Antikrisztus esszenciális kiteljesedése volt, és Hegedűs Róbert a Krisztusi esszencia kiteljesedése akkor itt a helyünk.

Úton A Hivatal felé

De miért is van szükség A Hivatalra?

Mert így megoldható az élő tanítás, elérhetőek vagyunk, publikusak, van egy hely amihez kapcsolhatók vagyunk, van címünk. Május 3.-ig titokban készültünk, esélyt akartunk adni a "Nagyhatalmaknak" arra, hogy disztingvált, és kontrollált körülmények között térjünk vissza, és váljunk publikussá. Azóta viszont nyilvánosan dolgozunk tovább, bárki számára elérhetőek vagyunk, és Jézus Krisztus Hivatalának bepozíciónálható helye lesz.

Életünk

Mit is kezdjünk az életünkkel?


Most egy nagy szünet, és lehet gondolkozni... leélni, megélni, túlélni...

Talán írtam már, hogy mindent újragondolunk, újraértelmezünk, hiszen semmi nem evidens, az Élet sem az.

De minek is van értelme? Leélni az életet, belehalni az életbe, a létezésbe? Vagy minden pillanatát átélni, törekedni az életre, az élet megtartására, sőt támogatni azt minden mozdulatunkkal?

Szóval mi úgy döntöttünk az utóbbinak van értelme. Lett volna lehetőségünk leélni az életünket békében, nyugalomban, egészségben, paradicsomi állapotok között az Azori szigeteken. Ám végül feladtuk ezt, és visszajöttünk Európába, vettünk egy lakóautót, és elindultunk világot megváltani. Követjük a szívünket, ha tudunk tanítunk, ha nem, akkor is. Mert minden tettünkbe beleszőttük a felelősséget, a szeretetet, az élet tiszteletét, azokat az értékeket, melyeket megértettünk, és képviselünk.

Azori szigetek egy pillanata

Két hete úton...

Na nem ám nyaralunk! Élünk, sőt küldetésben vagyunk. Így vagy úgy, de elmondani amit tudunk, és megmutatni: másképp is lehet. Élni szabadon, élni tudatosan, élni a pillanatokkal és a változásokkal. Feküdni és kelni a Nappal, minimális vízben lefürdeni, minimális elektromos áramot használva, minimális élettérrrel, minimális ruha és egyéb tárgy mennyiséggel létezni, mégis szabadon vándorolni mint a madár.

Egy biztos: a Gyerekek nagyon imádják ezt a "nomád" életet - igaz meg is teszünk mindent, hogy élvezzék, még akkor is amikor épp az orosz határon próbálunk átkelni vízum nélkül, Ők nyugodtan eszegetik a várakozás közben megmelegített ebédjüket.

Miért is keveredtünk az orosz határhoz? Erről majd legközelebb, de annyit elárulok, nem hiába volt zárva a blogom ennyi ideig, nagy munkában voltunk, konkrétan a világ megváltásán dolgoztunk-dolgozunk...

Jürmala, Lettország

Nirza, Lettország

 Nirza, Lettország

Bauska, Lettország

Ráadásul azóta eggyel többen vagyunk - egy csodás Kisfiút hordok a szívem alatt: