2017. május 14., vasárnap

Hajlék-talanság

Ott tartottunk, hogy Koreába nem mehetünk. Márpedig a lakóautót azért vettük, és Azori szigetekről is azért jöttünk vissza, hogy Koreába menjünk lerombolni a falat. Hogyan hát tovább?

Mivel tavaly augusztusban két éjszakát a Balaton partján töltöttünk önfeledten, és harmadik napon már jött a helyi közterületfelügyelő, hogy innen el kell mennünk, gondoltam keresek egy telket a Balaton környékén amit használhatunk.

Itt parkoltunk Balatonlellén

Egyenlőre nem találtam, a keresést pedig lassan feladom, mert kezdem tisztán látni:
Annyira antiszociális, pénzt-, és hasznot hajszoló, apokaliptikus társadalomban élünk, hogy a helyzet reménytelen.
Nem, nem mi vagyunk az ufók, időközben erre is rájöttem. Az az embertelen, pusztán csak birtokolni, és habzsolni kívánó népség az, aki nem idevaló, aki nem földi lény, mert nem lüktet együtt az anyafölddel, nem védi azt és annak élővilágát. Ők azok akik nem tartoznak ide, mert elidegenedtek. Mi otthon vagyunk. A Föld bolygón...



...és mivel a tulajdonlás bűn (ezt Ő kitisztázta), és a jelenlegi szállásunkat hamarosan el kell hagynunk, így vesszük hát nyakunkba a világot lakóautóstul, négy gyerekestül, lelkesedve, továbbra is tele hittel, tele reménnyel, a paradicsomi állapotokat és jó embereket keresve. Mert ez a világ Életre teremtett, nem a pusztulásra.

Utóirat: Megint nem mi akartuk így. Így alakult. Hát legyen, nem állunk ellent, ennek sem. Úgy is mondhatnám: hajléktalanok leszünk Jézus Krisztusként, Mária Magdalénaként, négy gyerekkel (a lakóautó kicsi, az utazásra való).





2017. május 7., vasárnap

Lelkesedünk

Szeretek mindenhova futva menni mai napig, kislányként pedig csakis így közlekedtem. Ilyenkor egy amolyan öröm hat át, egy belső ugra-bugrálás, amit én lelkesedésnek hívok.

Ez a lelkesedésem nem hagyott alább. A hitem pedig ebből a lelkesedésből táplálkozik. Mert minek van értelme, ha nem ennek, lelkesedni. Az életért, egymásért, a gyermekekért, a céljainkért, a jövőért, mindenért ami körbe vesz, eggyé válni mindennel, és lelkesedni érte.


Ahogy a kismadár teszi hajnalban amikor feljön a Nap: örömódázik, lelkesedik.

Ez az ami összetart minket, a lelkesedés, és ez az amit átadhatunk a gyermekeinknek is, nem mást.  Lelkesíteni őket, örülni, és lelkesedni mint egy gyermek, ártatlanul, felhőtlenül, tiszta szívvel.



2017. március 26., vasárnap

Itthontanulási tapasztalatok

Noel már harmadikos, Natasa második osztályos, Noé kiscsoportos óvodás. Be vannak íratva iskolába/óvodába, de itthon tanulnak/fejlődnek, a korosztályuknak készült tan-, és fejlesztő könyvekből, munkafüzetekből, és az internetről magyarul.

A tananyagot szabadon tanulják, viszont kötött időben. Mivel szinte mindig volt kisbaba a családban, ezért az évek során a napirendünk is kialakult rendszeres étkezésekkel, alvásokkal. Így lett a délelőtt mindenkinek egy aktív "asztalhoz ülős" időszak, és mivel nem járnak iskolába, nincsenek különbségek sem a hétköznapok-hétvégék, sem a tanév-szünetek között. Vagyis mindennap tanulunk délelőtt, igaz szombat-vasárnap egy könnyedebb, lazább keretek között, de ugyanúgy asztalhoz ülnek, és dolgoznak valamin (ma -vasárnap- például készülve a húsvétra, tojásokat rajzoltak, kiszínezték, és kivágták őket).



De mit is értünk tanulás alatt? A több éves tapasztalatommal én azt állítom, a tanulás mint fogalom két dologgal kimeríthető:
- ismeretek bővítése
- gyakorlás
Tehát az írás, olvasás, számolás, rajzolás, testmozgások gyakorlása az egyik alap, a másik pedig a környezetünk, a rendszerünk, a világunk megismerése kutatómunka végzésével, kérdésekkel-válaszokkal, és tapasztalatszerzéssel.
Minden egyéb: magolás, erőltetés, gondolatok behatárolása - manipuláció, felesleges és eredmény nélküli.

A tankönyvekre, de inkább munkafüzetekre is csak azért van szükségünk, mert 4 gyerek mellett már nem futja az időmből feladatokat készíteni, nekem így könnyebb.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy kizárólag tankönyvekből tanulunk. Fogalmazásokat (meséket) írnak, vagy játékos feladatokat  találunk ki együtt, sőt annyira beépült az életünkbe a tanulás, hogy azt vettem észre a napokban, hogy a kistestvérükkel is feladatokat oldatnak meg játék közben (lábukkal kaput csináltak és csak akkor lehetett átmenni, ha megfejtette a kérdést). Ráadásul már Noénak is természetes, hogy délelőttönként tanulunk, és igyekszik is ebben részt venni a maga módján, a korához illő feladatokkal, amelyeket pedig sokszor a nagyobbak találnak ki, tehát csodálatosan működik itthon a tanulás.


Feladatok a 4 éves Noénak (pontösszekötő, színező, különbségkereső...)

A legfontosabb pedig, hogy mi szülők egyáltalán nem görcsölünk a tanításukon. Inkább azon dolgozunk, hogy az igényeiket maximálisan kielégítsük. Hiszünk a példamutatásban, és bízunk a Gyermekeinkben, az életet pedig együtt éljük meg, együtt játszunk tanulva - együtt tanulunk játszva.






2017. március 22., szerda

Nem magunkért mentünk volna

Nem kaptunk vízumot, mert nem vettek komolyan. Tehát a helyzet az, hogy lakóautóval nem tudunk Koreába menni.
Hát megint újratervezünk.

Az orosz vízumközpont előtt, még remélve, hogy várnak.

Ez nem a mi problémánk, nem magunkért mentünk volna...

2017. március 2., csütörtök

Hogy is történt?

Amikor ezt a blogot elkezdtem írni, az Azori szigeteken, Faialon éltünk egy nagy házban, és éppen kezdtünk volna berendezkedni egy még nagyobb házba három csodálatos Gyermekünkkel, és a Toyota Priusunkkal...


... és ekkor történt Párizsban a Charlie Hebdo terrortámadás.

Ez mélyen megrázott minket, úgy éreztük (főleg Ő) tennünk kell valamit, az emberiség válságban van, segítenünk kell.
Sokan ebben az időben úgy döntöttek, hogy a közösségi oldalon a profilképüket megváltoztatják "Én vagyok Charlie" feliratra, kifejezve így empátiájukat, és részvétüket.

Ő pedig nyilvánosan kinyilatkoztatta önmagát: ÉN VAGYOK KRISZTUS

Ezzel azt mondta, és mai napig mondja, hogy a világ csak akkor menthető meg ha mi mind Jézus Krisztusokká leszünk. Ha ennyien Charlie-kká tudtak lenni, Jézus Krisztussá miért is nem?

Hogy mit jelent ez? Itt olvasható.

Ezután nagyon erős szellemi munka következett, és az óceáni miliő (delfinek, bálnák, szelek, áramlatok...) segítségével hamarosan kirajzolódott mi a dolgunk.

Így jutottunk el lassan, számtalan akadályon keresztül oda, hogy visszatértünk a kontinensre, vettünk egy lakóautót, és hamarosan megyünk az orosz konzulátusra a vízumokért, hogy elmenjünk Koreába demonstrálni az Életért - János Jelenések Könyve szerint.





2017. február 22., szerda

Vízumok

Megvannak az útlevelek, olvadnak az utak, melegszik az idő, és a szívünk is, tele hittel, fénnyel, kitartással.


Márciusban megyünk az orosz konzulátusra vízumért, ezt jeleztük feléjük levélben is:

"Hello Russian, American, German, Mongol, Koreans kids - Hello embassies and humanity,

thanks for helping us to save the world, thanks for helping Korean Reunification.
As you know we are the Holy Family with four children and we travel to Korean DMZ by motorhome in accordance with the Book of Revelation by John - all further information and teachings are available in our Facebook pages - as you know in the last year we already left Azores Island in order to join you and help humanity, help Korean Reunification in this hard times but we had to turn back from Russia-EU border (Terehova) because lack of Russian visas - we already sent you email about our Korean Reunification mission in September, 2016 and we had to wait to get new passports for children in winter time, Hungary - so now our passports are done therefore we send you email again to confirm - we are ready to travel to Korean DMZ by motorhome and Korean Reunification Mission by Jesus Kristus is real, not joke - So kids, we are going personally to Russian embassy (Budapest, 1062. Andrássy út 100.) at 20. March, 2017 (15:15 PM), today we reserved this time and date in Russian online visa center in order to meet Russian kids and get visas to travel across Russia and reach Korean DMZ - kids, please note, we are going to Russian embassy (Budapest,1062. Andrássy út 100.) at 20. March, 2017 (15:15 PM) as 2nd Coming of Jesus Christ (Lamb) and Maria Magdalena (Bride) with our four children, so please don't be rude with us, don't degrade down us, don't mock us like in the last year at the Russian border (Terehova) but help and protect our Korean Reunification mission but help us to save humanity, animals and planet Earth.

Please take seriously Korean Reunification, sufferings of Korean people, please take seriously to save the world, this is not joke but real action to help you - thanks kids for your help, thanks for helping to save the world and Korea, we love you so much, we send our love, peace and happiness to you, your best friends and playmates,

Hegedűs Róbert (Lamb), Éri Anita (Bride)
and the children, Hegedűs-Éri Noel (9), Hegedűs-Éri Natasa (7), Hegedűs-Éri Noé (4), Hegedűs-Éri Némó (8 months)"